Pünkösd idején Kézdiszentlélekről

Közel ezer évvel ezelőtt keletkezett Szent István király Második törvénykönyve (1031–1038), amely első cikkelyében előírta, hogy minden tíz falu építsen templomot. Történelmi tény, hogy az ezt követő száz-kétszáz évben Felső-Háromszéken nem egy templom épült, sőt ezekben ma is Isten igéjét hirdetik.

Kézdiszentlélek első, Pál nevű papja még nem a mai szentegyház falai között misézett majd’ hétszáz évvel ezelőtt, hanem egy korábbi, de a mai helyén álló román kori kis templomban. A mai templom építését 1401-re teszik, és Apor Kata támogatásával emelték, aki a felcsíki illetőségű Sándor család István fiának volt a felesége. A régi templom tartozékai lehettek az északi támpillérekre átmentett és ma is látható kőből faragott bika- és ember- vagy angyalfigurák, lévén előbbi Lukács, a másik Máté evangélista jelképe. A szentély és a hajó gótikus ablakai 15. századi eredetűek, felső részükön kőből faragott rácsszerű díszítményekkel, azaz mérművekkel, s ugyancsak ebből az időből származik a szentély északi oldalfalába beépített, igényesen kidolgozott szentségtartó fülke. A kórusba középkori eredetű kőből készült szűk lépcső vezet fel.

A századok során különben a báró Apor és a gróf Kálnoky családok voltak az egyházközség fő támogatói, a 17. század végi nagy átépítés idején pedig Szebelébi Bertalan vikárius, korábbi szentléleki plébános. Apor Péterné Kálnoky Borbála a 18. század első felében orgonát építtetett, s ugyanő adományozta a kálváriát megjelenítő képeket, amelyek – amint feljegyezték – képíró munkái voltak.

A templomvárnak nevezett teljes épületegyüttes a falu keleti bejáratánál, a 738 méter magas Perkő-hegy lábánál 588 tengerszint fölötti magasságban áll, s magának a gótikus templomnak egy szakszerű leírás szerint kelet–nyugati tájolású és szentély–hajó–torony térfűzésű szerkezete van. Viszonylag alacsony, sokszögű védőfal veszi körül, amelyhez négy henger alakú saroktorony kapcsolódik. A bejárat a kapubástyán keresztül történik, amelynek nagy- és kiskapuját napraforgó mintájú kazettás díszítésű. Jelenleg a kapubástya emeleti részében kis egyháztörténeti gyűjtemény van berendezve. Tornya háromszintes, 28 méter magas, az egyes szinteken kémlelő ablakokkal.

A 19. századból származó Szalay-féle orgona 1966-ban tűzvészben pusztult el, aztán évtizedekik egy Angster-orgona szólt Isten dicsőségére, 2022-től pedig egy Breil-féle orgona.

Az 1731-ben tett püspöki látogatás jegyzőkönyve leltárba vette az egyházközség akkori ingó- és ingatlan vagyontárgyait s ezek állapotát. Ebben olvasható többek között: „SzentLélek Úr Isten tisztességire építtetett és consecrealtatott és azon templom tisztességes cseréppel fedett, mellynek hossza belöl 19 öl és egy sing, szélessége ugyan belöl 4 öl fél sing. Kereteisse új vagyon, mellynek még hejja vagyon. Ezen templomnak a végihez vagyon ragasztott tisztessiges torny, új sindelből álló fedelezéssel, mellynek vannak 3 harangok. (…) Chorus fából való 1. Ebben hat mutatiora orgona 1. (…)”

Kézdiszentléleken mondhatni első az Isten háza, amely egyébként formailag is az egyes házszámot viselte a legutóbbi időkig. Különleges eseményre kerül sor az idei pünködhétfői templombúcsú ünnepén. A temlomvár árnyékában, a milleniumi hársfák alatt avatják fel Balázs György plébános (1940–2021) mellszobrát, aki a romániai diktatúra utolsó, legdurvább évtizedében pásztorolta nyáját, végzett áldozatos munkát ebben a felsőháromszéki faluban, s ekkor bővítették két oldalhajóval a temlomot. Égi hazájában Isten hűséges szolgája bizonyára elégedetten mosolyog…