Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Páciensnek lenni jó?!

A korábban már nagyon vázlatosan bemutatott, és korántsem vicc kategóriába sorolandó „rendőrábécéskönyv” után újabb állami intézmény belső dokumentuma került illetlen kezekbe – az én két kezembe. A Háromszékkel határos másik székely megye egyik kórházából szabadult ki a hagyományos írópapír két oldalára számítógépről nyomtatott szöveg (esetleg hosszabb szöveg része). Címe: Az asszisztensek etikai szabályzata. Alcím: Etikai alapfogalmak (viselkedéstan). A takarékosság szellemét árasztja az írás, hiszen a két oldalon sokszor a. rövidítés jelenti az asszisztenst, o. az orvost, p. a pácienst.
Az első bekezdésből már kiderül, hogy az egészségügyi asszisztens (vagyis a.) – idézzük – „tiszteli az emberi lényt mint bio-psziho-szociális egységet, amely szoros kapcsolatban van környezetével, életének elveivel és értékeivel”.

Ha egy páciens (azaz p.) netán kishitűségben, különféle alacsonyrendűségi komplexusokban szenved, hadd dobja fel a tény, hogy ő az orvos (azaz o.) és asszisztens (azaz a.) szemében nem akárki, hanem egy bio-psziho-szociális egység. Azt is hamar megtudhatjuk, hogy „az ember teljes egész, amit test, ész és lélek alkot, és az ő egészségi állapota ezek egyensúlyát jelenti”. Vagy pedig: az a. egyénre szabottan ápol, a személy specifikus szükségleteinek megfelelően. Szó esik még egy (errefelé) nem túlságosan ismert fogalomról is, amiről ezt olvashatjuk: „A nursing az a tudomány és művészet, amely által a szakszerű ápolás tiszteletben tartja az emberi lény méltóságát”. (Nursing = betegápolás, gondozás.)

Hogy mennyire tudomány és művészet a nursing, lehet vitatni. Tudunk viszont olyan esetről, amikor az a. által beszólított p.-t így fogadta az asztalánál ülő o.:
– Ej, magának milyen sz. színe van! (Keresztrejtvényben a szín négy betűs szó, az első sz., az utolsó r.) Vagy a rég nem látott másik p.-nek ezt mondja o. vagy a.: – Há’ maga még él?!
Szóval akadnak hézagok a bio-sziho-szociális egység egészségügyi ellátásában, de az ember, aki csak egyszerűen ember, talán szorongva gondol arra, mégsem igazán szeretne annak az orvosnak, kórházvezetőnek az osztályára kerülni, aki ezt a viselkedéstant megfogalmazta… 

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük