Felhívás!

Vetnek, dobnak, hajítanak

Nehéz megmondani, melyik nyelvekben van más-más elnevezése az atlétika dobószámainak. A magyarban diszkoszvetés, gerelyhajítás, kalapácsvetés, súlylökés a hivatalos és szokványos elnevezés. Persze semmiféle szakmai vagy nyelvi hibát nem vét, aki gyűjtőszóval netán azt mondja, jó messzire dobták a gerelyt, a súlyt, a kalapácsot, a diszkoszt. De nem írunk s mondunk súlyvetést, súlyhajítást, diszkoszhajítást, kalapácshajítást, kalapácsdobást – kalapácslökésről nem is beszélve. A románban viszont mind a négy sportszer megnevezése elé az „aruncarea” (dobás) szó kerül, így szerepelnek az olimpiák, világbajnokságok stb. névjegyzékében is.

Magyar szempontból nem csak a háromféle megkülönböztető elnevezés az érdekes. A nyári olimpiákon a magyar férfiak hét aranyérmet szereztek, és mind a hetet dobószámokban! A magyar atlétikai örök mérleg: 7-12-15, ebből 7-4-6 (vagyis ötven százalék) dobószám. Eszünkbe juthat Hofi Géza 1976-os szilveszteri kabaréja. Azt kérdezte, tudja-e valaki, hogy a néhány hónappal korábban Montrealban olimpiai aranyérmet szerző Németh Miklós miért dobhatta olyan messzire a gerelyt. A kötelező egy-két másodpercnyi csönd és kuncogás után Hofi mondta a poént is: „Mert azt hitte, lapátnyél!”

Tény viszont az, hogy 1976 után egy magyar olimpiai érem sem került gerelyhajításban. És nem is lesz mostanában. Úgy látszik, megtudták, hogy nem lapátnyél. A kalapáccsal is jól el lehet viccelődni, pláne, hogy az valóban szerszámnév, ráadásul a 17 dobóéremből 8 kalapácsvetésben született, mégpedig 4 arany. Hamar lehet az 9 is, hiszen jelenleg a világon a legjobb 20 év alatti kalapácsvető egy magyar legény, fantasztikus tehetség!

A nőkről se feledkezzünk meg, a 7 olimpiai atlétikai éremből 4 dobószámban lett (egy arany), és elméletileg a 2020-as olimpia súlylökő számának egyik aranyesélyese magyar hölgy…

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.