Mátrix
Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.
Honlapunk immár közel húsz éve igyekszik folyamatosan helyi jellegű hírekkel, közérdeklődésre számot tartó írásokkal jelentkezni, mindeddig díjmentesen. Ennek hátterében főként a Székely Hírmondó nyomtatott verziójának előfizetői, olvasói, valamint a fizetett hirdetési felületeket igénylő ügyfeleink állnak, nekik köszönhető, hogy ezt a szolgáltatást ingyenesen tudjuk biztosítani.
Most viszont nehéz helyzetbe kerültünk, ugyanis a koronavírus-járvány kiváltatta gazdasági mélyzuhanás következtében hirdetési bevételeink több mint 50 százalékkal estek vissza, a nyomda is áremelésre kényszerül, szabadeladásban pedig egyre kevesebb példányt tudunk értékesíteni. Ezért arra kérjük honlapunk kedvelőit, fizessenek elő a Székely Hírmondó nyomtatott verziójára is, hogy a hirmondo.ro továbbra is első számú információforrásként működhessen, hogy munkánkat továbbra is szakszerűen és hitelesen tudjuk végezni.
A következő telefonszámok egyikén napközben bármikor hívhatnak, bemondva nevüket, lakcímüket (de elküldhetik e-mail-ben is), és előfizetés-gyűjtő munkatársunk felkeresi Önöket a lakásukon, de a szerkesztőségben személyesen is megrendelhetik Székelyföld legkedveltebb napilapját. Kérjük, segítsenek, hogy ezekben az emberpróbáló időkben is szolgálhassuk Önöket!
A szerkesztőség
Előfizetés-ügyben hívható telefonszámok:
E-mail: office@szekelyhirmondo.ro
Emellett adományokat is szívesen fogadunk a következő bankszámlaszámon:
Profiton Srl: RO56 BTRL 0150 1202 A385 98XX - Banca Transilvania, Suc. Sfantu Gheorghe
Súlyos következményekkel járhat, ha egy nemzet rossz irodalmon nevelődik. – Ezt a mondatot egy magyar politikus mondta: a belügyminiszter Szombathelyen. 1936-ban.
Azért tartottam fontosnak felidézni ezt a mondást, mert pontosan száz évvel ezelőtt nyílt meg Berlinben az első úgynevezett dadaista kiállítás. Az első világháborút kocsmákban átvészelt alkohol- és drogmámoros művészek kijelentették: a művészet halott, jövünk mi! Mivel? Aberráns összevisszasággal, normalitást és erkölcsöt lábbal tiporni. Most, száz évvel később a nyugati civilizációt is szétverik. Vigyázzunk gyerekeinkre, mivel tápláljuk őket.
Egy régebbi tanulmány szerint egyedül Angliában 120 ezren halhattak meg az egészségügyben és a szociális ellátásban alkalmazott szigorításokhoz köthető okokból. A 2008-ban kirobbant válság utáni megszorításokra utal. Nem hagy nyugton egy gondolat. A mostani kovidos intézkedések, amelyek mellékhatása megannyi vállalkozás csődközelbe hozása, nem hasonló eredményt fognak produkálni? Megmentünk (esetleg) néhány száz embert a vírushaláltól, majd hosszú távon ennek többszöröse fog elpusztulni, mert nem lesz pénze gyógyszerre, mert nem mehetnek el egy számukra életmentő vízkúrára, szanatóriumi kezelésre?
Vers és érthetőség
Stéphane Mallarmé francia költőnek tulajdonítják a mondást: „Attendez, que j’y ajoute, du moins, un peu d’obscurité” – Várjatok, hogy legalább egy kis homályt hozzáadjak.
Ha egy vers száz százalékban érthető már első olvasásra, erősen kétséges, hogy tényleg vers.
Nincs semmi baj, ha az olvasó felteszi a kérdést: mit akart mondani ez a költő? És ha az olvasó beleképzel valamit, ami szegény költőnek meg sem fordult a fejében, annál jobb. Annál versebb.
Nobel-díjat érdemel az, aki meg tudja tökéletesen magyarázni, mi az, hogy „plakátmagányban ázó éjjelek”, vagy „valaki jár a fák hegyén”. A verset jobban kell szeretni, mint érteni.
Ha annyian bakancslistáznak, engedtessék meg nekem is ez a luxus.
Azt hallani, bár egyszer, hogy: igazad van, drágám!
Gödröt nem lelni a dákó-román autósztrádán;
Tusnádfürdőn tenyeremből etetni a medvét,
Megérni, hogy az ATV magyar érdeket véd,
Örömkönnyet sírni a Rossi-gárda aranyérmén,
Útlevélért kotorászni Predeálra érvén;
És miután a szemeim végleg becsukódnak:
Nyelvet ölteni a képmutató gyászolóknak.