Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Lenin és a peches postás

Nem győzöm ismételni, a dolgok összefüggnek. Tetteinknek következményei vannak. Amit vetünk, learatjuk előbb-utóbb. Az élet cinizmusa viszont úgy intézi, hogy gyakran ártatlan utódok és olyanok a nyögve aratók, akiknek semmi közük elődeik blődségéhez.

Egy belényesi postásnőt majdnem széttépett annak az embernek a kutyája, akinek éppen a nyugdíját hozta. Azért tartotta az udvaron, hogy vad legyen, de hát a kutya nem értheti tökéletesen a használati utasítást. Erről jut eszembe, a rendszerváltás után, úgy áprilisban Eugen Barbu és Vadim Tudor Petre Romanhoz mentek a javaslattal – adjon a kezükbe egy hetilapot, és jobban szétverik az ellenzéket, mint tíz regiment bányász. Megkapták, így született meg a România Mare szennylap, mint a hatalom nem hivatalos harci kutyája. De a nagylelkű Petrică nem gondolt arra (pedig nem buta ember), hogy az eszement gyűlölködő hetilappal a saját sírját ássa meg.

Mindez apróság Lenin esetéhez viszonyítva. Őt a német titkosszolgálat pénzelte és küldte Oroszországba forradalmat csinálni, mert a pillanatnyi német és nyugati érdek ezt kívánta. Csak egy méterrel az orruk előtt látva, mint az igásló, nem sejtették, hogy a kecskeszakállú démon milliók halálát okozza majd a cári rendszer megbuktatásával, és a nyugati civilizációnak majdnem szétmarcangolója lesz. Pont száz évvel ezelőtt, van, mire emlékezni… Ha egy picit visszamegyünk az ok–okozat vizsgálásában, ismerjük el: ezer Leninnek sem lett volna esélye az oroszok által istenített cár atyuskával szemben, ha az nem küldött volna sok millió szerencsétlen muzsikot egy értelmetlen háborúba, kapcásan-bocskorosan elpusztulni.

A talibánokat a Nyugat hergelte, pénzelte és képezte ki az oroszok ellen, pedig elég lett volna a szakállas pofájukra és kegyetlen szemükbe nézni, hogy megértsék, ennek jó vége nem lesz. Persze, hogy nem lett, de megismételték a figurát az úgynevezett arab tavasszal, olyan ellenzékből képeztek sivatagi harci kutyákat, akik most Londonban és New Yorkban is marják-tépik, akit érnek. Az ártatlanokat.

Jaj, nekünk, akik háborodott harci kutyák és még háborodott idomárjaik alatt tengődünk, pedig csak munkálkodni, ültetni és ölelni szeretnénk. Azaz egyszerűen csak élni.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük