Kocsistól, lovastól

Egy bajban levő, híd alatt élő nemzet nemzedékei nem távolodhatnak el egymástól, mert akkor már sír a híd is. Igazán nem nehéz fölmérnünk az elrohant száz esztendő nemzedékeit. Mára azonban valami idegen, szennyes lé öntötte el a magyar nyelvterületet. Sok csatornán ömlik, de még mindig azt mondjuk, lehet segíteni, megmenteni például a nemzet érdekében a nemzedék fogalmát, a szót magát a léből. Tegnap száz évre riasztott vissza a magyar szöveg, melyben Zernyest neve újból és újból zernesti-ként jelent meg a magyar nyelvben; ettől kaptak dührohamot mások is. A technika is csak akkor rozsdálhatja nyelvünket, ha arra senki nem vigyáz.

Az erdélyi magyar nyelv ellen a boldog győztesek közé sirült Románia 1921-ben indított teljes támadást, megtiltotta a magyar helynevek használatát, helyettük a legképtelenebb fordításokat, románosításokat nyomorították. Egyébként ez ma is tart. Mindez már akkor is hihetetlen volt, különösen Erdélyben. Zernyest község (egykor Fogaras járás) lakossága a múlt század elején 4250 lélek volt, Erdély történelmének részese. Most azonban négy magyar hangcsatornán is ugyanaz a név volt hallható, a román Zernesti.

Jövőben Európa átszabásának századik évfordulója 2020-ban, akkor kapta a románság ajándékba fél Magyarországot. III. Richárd angol király egy végzetes vesztes csatából menekülve ordította: országomat egy lóért. Románia kapta kocsistól, lovastól. A magyar nemzet helyben maradt része a mai nap is a románság alattvalója. Ám a nagy zuhanást naponta érezzük s fájlaljuk, a még meglévő magyar hangcsatornák, sajtókiadványok nyelvi sikkasztásainak láttán. Szemléltető egy megyei szintű magyar iratból (2019, november.) „A magyar nyelv is kapjon regionális nyelvi státust… A tisztviselők, akik a releváns nyelvekben kompetensek…”

Hihetetlen, hová jutott a magyar nyelv. Hány csatornából mi ömlik rá! Figyeljük az írott meg a rikácsolt idegen szöveget, mely állítólag az anyánk és unokáink nyelve.