Felhívás!

Hibaelhárítást!

Nyugalom, no para, semmi pánik! Írhatjuk ezt is a magyar labdarúgó-válogatott andorrai vereségéről, noha bizonyos körökben durva viccnek, már-már szentségtörésnek számít most ilyesmiket mondani.

Letargia, búskomorság nehezedett a magyar fociszurkolói társadalomra, és akárcsak a történelemben (Mohács, Don, Trianon, ajjaj!), a focitörténetben is a keserű vereségekbe kapaszkodnak az újságírók (szovjet 0-6, máltai 1-2, liechtensteini 0-0, ajjaj!). Márpedig akkora irtózatosan nagy baj nincs, mint amit az andorrai 0-1 jelent sokaknak. Az történt „csupán”, hogy egy közepes teljesítményű gépezetben emberi mulasztásból hiba keletkezett, amihez a balszerencse is hozzájárult, mint általában. A hiba elhárításával, későbbi komolyabb odafigyeléssel az a gépezet még sokáig jól működhet a saját teljesítményszintjén, amit jól behatárolnak a lehetőségei (Trabanttal nem hajtunk Forma–1-re stb.).

Az Andorra – Magyarország labdarúgó világbajnoki selejtező hivatalosan jegyzett és mérvadó végeredménye 1-0, ez tény, ez lesz a statisztikákban – kínos. Gyenge színvonalú, időnként idegesítően kapkodó játékot láthattunk. A mérkőzés statisztikái viszont megdöbbentőek. A pontos (csapattárstól csapattársig bár egyszer eljutó) átadások számaránya 44–339, a kísérletekkel együtt 98–387. Ebben természetesen nincsenek benne a védelemből találomra kivágott labdák, tisztázások. A labdabirtoklás százalékaránya: 30–70. Kapura lövések 8–12, pontos lövések 5–7. Hoppá, hoppá! – na itt történt a súlyos üzemzavar. A magyar csapat a statisztikai mezőnyfölényét nem tudta a házigazdák kapujának közelében érvényesíteni. Nem volt akivel, akikkel! Nem, mert Bernd Storck szövetségi kapitány úgy gondolta, egyetlenegy (!) nevezett csatárral, a sok erdélyi számára még ismeretlen Eppel Mártonnal is megoldja az andorrai küldetést. Tévedett.

Fiatalítani kell, szükséges és dicséretes, csakhogy nem letargiával, hanem lehetőleg eufóriával. Nem nehéz elképzelni, mi lehet a lelkükben azoknak a magyar fiataloknak, ifiknek, akik statisztikailag a magyar labdarúgás talán legnagyobb kudarcának voltak a szereplői a pályán vagy kispadon. Ne feledjük, az amatőr játékosokból verbuválódott Andorra tavaly ősszel a 203. helyen állt a FIFA 211 tagországának a rangsorában. Az Andorra elleni győzelem egész egyszerűen magyar sportemberi kötelesség, szakmai feladat volt, lett volna. Üzemzavarok, emberi mulasztások és gyarlóságok miatt nem sikerült. Kiküszöbölhető hiba. A nemzeti válogatottban mindig, minden körülmények között szerepeljenek a rendelkezésre álló (nem sérült, nem eltiltott) legjobbak, a fiatalítás történhet fokozatosan, adagolva is…

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.