Bretfelean, a nélkülözhetetlen

Vannak emberek, akik vezető tisztségbe születtek, akik nélkül egyszerűen nem működik a világ. Ezek közé tartozik Valentin Bretfelean, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) Máramaros megyei fiókjának korábbi vezetője, volt prefektus, a marosvásárhelyi helyi rendőrség egykori parancsnoka, akit most államtanácsossá nevezett ki a miniszterelnök.

Mit számít, hogy egykor súlyos fegyelmi vétség miatt mentették fel a SRI megyei parancsnoki tisztségéből? Mit számít, hogy sorozatos törvényszegésekbe keveredett, hiszen miután ráuszította fogdmegjeit a CEMO aktivistáira – akik arra „vetemedtek”, hogy kétnyelvű utcanév-táblákat helyeztek ki Marosvásárhelyen, ahol a tömeges román betelepítés és magyar kivándorlás ellenére még mindig több mint kétszer annyi a magyarság számaránya, mint a törvényben rögzített minimális húsz százalék –, a bíróság utólag megállapította, nincs igaza. Amikor a reklámtörvényre hivatkozva bírságot rótt ki az Erdélyi Magyar Néppártra (EMNP), mert székházára kitűzte a székely zászlót, a törvényszék utólag megállapította, hogy tévedett. Amikor mondvacsinált okokra hivatkozva, minden évben meg akarta akadályozni a Székely Nemzeti Tanács március 10-ei felvonulását, minden alkalommal kiderült, hogy rosszhiszemű.

Az RMDSZ hosszas cirkusz után elérte, hogy kirúgják rendőrparancsnoki tisztségéből, így a kizárólag magyarellenes lózungok puffogtatásából „élő” Népi Mozgalom Párthoz (PMP) csatlakozott azonnal megyei elnöki minőségben. Innen buktatta felfelé államtanácsosnak a miniszterelnök.

Ugyan mi szüksége lehet Ludovic Orbánnak egy titkosszolgálati háttérrel rendelkező, magyargyűlölő alakra? Nyilván az, hogy folytassa munkáját. Mert akinek tapasztalata van abban, hogy miként kell a törvényeket átértelmezni azért, hogy a magyarság mindennapi életét megkeserítse, hogy a meglévő jogaival se tudjon élni, hogy kreatív energiáit lekösse, az nem egy idegengyűlölő szemétláda, hanem egy jó hazafi, akinek szolgálatai nélkülözhetetlenek egy „liberális” miniszterelnök számára.