Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Bizonyosság idelenn

Mondom, sehonnai vagy idevaló se tagadja, hogy fárad a halál. Gyermek annyi, csatornát lehetne ásatni velük ahhoz, hogy simogatható lenne minden ünnepünk. Jaj, fiam, édes harmadikom a kilencből – nézem anyám fohászoló arcát két fellegtorony között, és tudom, sose jön meg az eszem. Viszem mellkasomban meg cipőmön a népdal mosolyát a mostani tél derekán: Utca, utca, sáros utca, utoljára végig megyek rajta…

Már hogyne mennék, de csak a sarokig. Ott leterített újságpapíron valami tányérféleség, ami elkel ilyen sáros téli időben, fiúcska guggol egy fehér-fekete macska mellett. Lábujjaimra fékezek, meg ne zavarnám őket. Hideg a reggel, fél kilenc lehet, a fiúcska hátán iskolai táska, előtte a papíron a macs, a becézett macska, eszeget, föl-fölnéz a gyerek arcába. Na, én sem megyek ki a mozdulatlanságból. Itt élet- meg létkérdésről van szó, enni kell zagyva sáros időben is. És az idei macska ezt teszi. A túróspuliszka, kenyérke, valami husika is van a terítéken, tova valahol egy harang utánozza az asztali áldást.

– Egyél cicus, egyél nyugodtan – az föl-fölemeli tekintetét a sár fölé a friss újságról, elleget, övé, övék az élet. Én állok talpig békében. – Cicusom, egyél szépen, nekem úgyis fél kilencre kell onlájniskolába mennem.

Huszonvalahány éves koromban egyetlen öleléssel átfogtam a Sóhegyet az Olt mentén; igaz, a szerelmes ölelés súlytalan és örök. Most állok egy macska reggelije közelében, hallom a fél kilenc éves fiúcska szavait mozdulatlan rendületlenségemben. – Tizenkettőkor visszajövök, hozok neked valamit…

Ennél a valaminél bizonyosabb dolog nincs ezen a világon. Homok hátán eregél tova az Olt vize, a kisfiúcska a jobb válláról a hátára billenti táskáját, abban a világmindenség ígéretes jegyzetelése. És a fehér-fekete macs, aki már születésekor macskának becézve, nyalja a száját, hiszi a fél kilenc éves szavakat, bízik bennük. A fiú elillan, én is elindulok kifelé ebből a percből, mely hitben s gondoskodásban tán a Vatikán fölé gazdagodik. Magam is hiszem, akár ez az adventi gyerek meg a nevelt cicája idelenn, sármelléken.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük