A derékba tört életű költő
Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.
Honlapunk immár közel húsz éve igyekszik folyamatosan helyi jellegű hírekkel, közérdeklődésre számot tartó írásokkal jelentkezni, mindeddig díjmentesen. Ennek hátterében főként a Székely Hírmondó nyomtatott verziójának előfizetői, olvasói, valamint a fizetett hirdetési felületeket igénylő ügyfeleink állnak, nekik köszönhető, hogy ezt a szolgáltatást ingyenesen tudjuk biztosítani.
Most viszont nehéz helyzetbe kerültünk, ugyanis a koronavírus-járvány kiváltatta gazdasági mélyzuhanás következtében hirdetési bevételeink több mint 50 százalékkal estek vissza, a nyomda is áremelésre kényszerül, szabadeladásban pedig egyre kevesebb példányt tudunk értékesíteni. Ezért arra kérjük honlapunk kedvelőit, fizessenek elő a Székely Hírmondó nyomtatott verziójára is, hogy a hirmondo.ro továbbra is első számú információforrásként működhessen, hogy munkánkat továbbra is szakszerűen és hitelesen tudjuk végezni.
A következő telefonszámok egyikén napközben bármikor hívhatnak, bemondva nevüket, lakcímüket (de elküldhetik e-mail-ben is), és előfizetés-gyűjtő munkatársunk felkeresi Önöket a lakásukon, de a szerkesztőségben személyesen is megrendelhetik Székelyföld legkedveltebb napilapját. Kérjük, segítsenek, hogy ezekben az emberpróbáló időkben is szolgálhassuk Önöket!
A szerkesztőség
Előfizetés-ügyben hívható telefonszámok:
E-mail: office@szekelyhirmondo.ro
Emellett adományokat is szívesen fogadunk a következő bankszámlaszámon:
Profiton Srl: RO56 BTRL 0150 1202 A385 98XX - Banca Transilvania, Suc. Sfantu Gheorghe
„Az amerikaiak a hibásak, hogy annyi kelet-európai, bosszúvágytól fűtött bevándorlót beengednek” „Ha nem tetszik itt, lépj le!”. Drága olvasó, kitalálod, kiknek a szájából röppentek ki ilyen dühös megjegyzések? Szélsőséges konzervatívok az elkövetők, akik holnap repülnek állásukból, naponta ezer megbélyegző, fenyegető kommentet kapnak, mint „kirekesztők”? Fogózz meg, egyáltalán nem. Alekszandr Szolzsenyicin, a Nobel-díjas író, a szovjet gulág feltárója kapott fejmosást a nyugati értelmiségi elittől. Mi a csodát követett el ez a lágerek poklából kiszabadult zseni, hogy kiérdemelje a fejére zúduló kígyót-békát? 1978-ban elfogadott egy meghívást a Harvard Egyetemre. Ott beszédet mondott, de nem a házigazdáit ajnározta, hanem a végtelen orosz sztyeppéből jött keresztény hívő szempontjából elsiratta a Nyugat hanyatló, pénzközpontú, erkölcsi és szellemi értékeket szemétbe dobó kultúráját. Majd a franciákat is felháborította, mert forradalmuk 200. évfordulóján nem a La Marseillaise vérszomjas sorait dúdolta, hanem az eseményt mintegy 117 ezer keresztény életét kioltó genocídiumnak nevezte. Persze, hogy az volt, de hát a liberális világképben mit számít? Black lives matter, a Krisztus-követők élete nem.
Visszaemlékezem, a hetvenes években nagy szenzáció volt, hogy Ceaușescu útlevelet adott egy romániai lelkipásztorokból álló csoportnak, hogy amerikai testvérgyülekezetek meghívására látogatást tegyen az óceánon túlra. Az ottani sajtó mindenképpen piszkálta őket, hogy valami bumm-bumm politikai nyilatkozatot tegyenek, de ők elegánsan kitértek, mondván, az evangéliumot hirdetik, ez az ő dolguk. De magukat holnap bezárhatják a hitükért, erősködtek a helyi újságírók. „Inkább börtönben a hitünkért Romániában, mint szabadon itt”– jött a válasz. Annyi sem kellett, kimondták őket szekus ügynököknek, rájuk sem néztek többet.
A jóléti társadalomban elpuhult, „felvilágosult” nyugati elit képtelen megérteni a Szellem erejét. Hány hadosztálya van a pápának? – kérdezte gúnyosan Sztálin.
Brüsszelben értetlenül nézik Magyarország és Lengyelország ragaszkodását a hagyományos értékrendhez. Tragikus ez a törésvonal, mert ők őszintén hiszik igazukat, és fújják a semmi liturgiáját. Meddig lesz erőnk ellenállni, mert jönnek, jönnek, félelmetes erővel…