Felhívás!

Több mint tízezer világháborús és régi erdélyi fotót tesz közzé az OSZK

Több mint tízezer világháborús és régi erdélyi fotót tesz közzé az OSZK Kultúra

Több mint tízezer első világháborús és régi erdélyi fotót tesz közzé a Fotótér elnevezésű új tartalomszolgáltatás keretein belül csütörtöktől az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján.

Az adatbázis a könyvtár fejlesztésében, az Országos Könyvtári Platform projekt keretében készült el. A képek a nemzeti bibliotéka mintegy hatszázezer dokumentumot őrző Fényképtárából származnak – olvasható az MTI-hez elküldött tájékoztatóban.

Az Országos Széchényi Könyvtár (akkor még mint a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára) 1914 augusztusától gyűjtötte az első világháború képeit, törekedve arra, hogy minél szélesebb körből merítsen.

Neves fotográfusok – Müllner János (1870-1925), Balogh Rudolf (1879-1944) és Erdélyi Mór (1866-1934) –, valamint amatőr fényképészek művei egyaránt megtalálhatók a gyűjteményben. A felvételek többsége nagyítás, de akad köztük üveglemez és diakép is.

A képek jelentős hányada a katonák mindennapjait ábrázolja, a tábori élet mozzanatait, a frontra és a frontok közötti vonulásokat, a táborok létesítését, a harcokat és azok drámai következményeit: a temetőket, a kórházakat, a hadirokkantakat. Nem hiányoznak a gyűjteményből a hátország lakóinak mindennapjai sem: a szegénység, a pusztítás és a nélkülözés képei, de találhatók felvételek a gyermekek és a katonák kapcsolatáról, a nők szerepvállalásáról a kórházakban és a hátországban, emellett megjelennek a háborús propaganda dokumentumai is.

Szabó Dénes életművéből több mint háromezer üveg- és cellulóznegatív került a nemzeti könyvtár birtokába. A fényképeket a kolozsvári Fotofilm cég munkatársaként készítette a fényképész, döntő részük városkép és tájkép, amelyek a cég képeslapkiadói tevékenységéhez kapcsolódnak. A már feliratozott, sokszorosításra előkészített képeslapnegatívok az 1930-as és az 1940-es évek erdélyi falvait, városait, fontosabb épületeit, fürdőit ábrázolják, érzékeltetik a táj természeti szépségeit.

A gyűjtemény értékes részei a népviseletet dokumentáló sorozatok, a falusi és a városi életképek, családi, társadalmi események felvételei, amelyekből kibontakozik a két világháború közötti erdélyi hétköznapok hangulata.

A könyvtár adatbázisában a fényképész teljes hagyatékát közzéteszik, így a galériában megtekinthető Szabó Dénes kárpátaljai és berlini sorozata is.

Mint írják, az adatbázis fejlesztése nem zárult le, a szerkezetet a felhasználói visszajelzések alapján folyamatosan finomítani fogják a könyvtár munkatársai. Terveik között szerepel a Fényképtár további gyűjteményeinek közzététele is. Az adatbázis segítséget nyújt az online nem elérhető, csak az OSZK épületében kutatható fényképek hozzáférhetővé tételében is.

Virtuális fotógaléria nyílt a Nemzeti Múzeum honlapján

Összetartozás éve virtuális fotógaléria címmel az 1920-ban elszakított országrészek kulturális és művészeti értékeit bemutató fényképekből nyílt virtuális kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) honlapján csütörtökön, a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulóján.

Varga Benedek, az MNM főigazgatója az online megnyitón felidézte, hogy 1920. június 4-én írták alá Versailles-ban, a Trianon-kastélyban azt a békeszerződést, amellyel Magyarország elveszítette területének kétharmadát és magyar nyelvű, magyar etnikumú lakosságának egyharmadát.

“A történészek, politikusok és a közélet azóta is vitatkozik azon, hogy az ország vagy a nemzet vesztése volt-e nagyobb csapás Magyarország számára” – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy a nemzeti múzeum számára a hányattatások már korábban elkezdődtek: 1919. október 5-én a Budapestet megszálló román csapatok el akarták hurcolni a nemzeti múzeumból azokat a műkincseket, amelyek Erdélyhez, a későbbiekben Romániához kerülő területekhez tartoznak. Szerencsés módon Harry Hill Bandholtz amerikai dandártábornok a Szövetséges Katonai Misszió tagjaként megakadályozta, hogy a megszálló román királyi haderő kifossza az intézményt. A múzeum gyűjteményei azóta is egyben maradtak – emelte ki Varga Benedek.

A főigazgató szerint a románok szándéka ugyanakkor jelezte azt is, hogy a múzeum milyen szerepet tölt be a Kárpát-medence történetben, milyen szimbolikus jelentőséggel bír gyűjteménye a Kárpát-medence népei és nemzetei számára. Az intézmény 218 éve gyűjtött kollekciói a Kárpát-medence egészének a kultúráját, a civilizációját és a művelődését jelenítik meg – emelte ki.

A múzeumban őrzött kincsek elsősorban a magyar történelemhez kötődnek, ugyanakkor a magyar királyság története számos nemzetnek és népnek adott otthont és ezeknek a története is feltűnik a gyűjteményben.

Az Összetartozás éve virtuális fotógaléria láthatóvá teszi a magyar nép tehetségének és alkotóvágyának töretlenségét, tudatosítja, hogy a magyarság szellemi egységének megőrzéséért tennünk kell és tovább kell adnunk a közösség élő kulturális örökségét.

A kiállítás július 9-ig tekinthető meg hetente frissülő tartalommal a www.mnm.hu oldalon.

(MTI)

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.