Színházbérletet hirdetett a kovásznai művelődési ház
A 2024/25-ös színházi évadban immár harmadik alkalommal vezetik be színházbérletet Kovásznán.
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A kilencvenedik életévét taposó alkotó hajlott koránál fogva, és az otthonától Sepsiszentgyörgyig feszülő távolság miatt személyesen nem lehetett jelen az eseményen, így gondosan kiválogatott munkái által szólt a szép számú közönséghez.
A tárlatot megnyitó Gazda József Nagybánya nagy öregjének nevezte a festőiskolájáról egykor híres város szülöttét, akinek a sorsa már születésének pillanatában eldőlt, hiszen a művésztelep szomszédságában látta meg a napvilágot. Méltatója szerint ugyanis „Nagybánya neve minden művészetszerető magyar ember tudatában a történelme folyamán összefonódott a művészettel,” ezért a nagybányai melléknév, az alkotásaitól szinte függetlenül is rangot biztosít a hordozójának. Nem véletlenül, hiszen 1896-ban innen indult el a magyar festőművészet megújulása, sőt Trianon után a román kibontakozásában is fontos szerepet játszott.
Véső Ágoston művészete azonban nem csak Nagybányával, hanem a korral is összekapcsolódott. Akkor indult a pályán, amikor az ország a szovjet típusú társadalmi rendszer uralma alá került, amely a művészet teljes, rossz értelemben vett átalakítását is zászlójára tűzte. Az alkotóktól elvárták, megkövetelték a hazug és elnyomó hatalom ajnározását és dicsőítését oly módon, hogy műveiket a legostobább vezetők is „olvasni” tudják. És a kor ezen elvárása alól senki sem húzhatta ki magát. Így Véső Ágoston fiatalkori, tájat, vagy embereket megörökítő munkái is a szocialista realizmus jegyében fogantak, de a szép iránti fogékonysága, lélekábrázoló képessége, jellemmegjelenítő ereje ezekben is megmutatkozik. A hazudozástól és hajbókolástól pedig távol tartotta magát.
Ez a társadalom egészét fogságában tartó kényszerállapot a 60-as évek végén némiképp kezdett fellazulni, és ezt kihasználva a művészek új kifejezésmódokat kerestek és választottak maguknak, a Föld szabad részében uralgó szellemi áramlatok közül. Így jutott el Véső Ágoston is a „formák torzításától, a formák geometrizálásáig”, és a művészetében elkezdődik egy önkeresési folyamat. Ennek során különböző stílusváltozatok születnek a munkásságában, az önarcképein azonban továbbra is vissza-visszatérnek a világ megközelítésének és leképzésének valós motívumai. Végezetül megállapíthatjuk, hogy a teljes munkásága vállalható és ő vállalja, ami tiszteletre méltó – zárta szavait Gazda József.
Önéletrajzában a művész így vall magáról: „Nagybányai születésem döntően meghatározza hitvallásomat, mert megismerve nagy elődeim művészetét, tudatosan vállalom a „Nagybányaiságot”, és arra törekszem, hogy annak szellemiségét, alkotómódszereit a modern kor követelményeihez alkalmazkodva használjam fel, s az újabb idők festészeti eredményeivel gazdagítsam.
E célból – az 1996-ban a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület szervezésében megalakult Nagybánya Festőtelep művészeti vezetőjeként – igyekszem a közös kultúrkincset továbbadni azáltal, hogy minél több hívet próbálok toborozni kortárs képzőművésztársaim és a művészetkedvelők köréből.”
A kiállítást június 11-ig lehet megtekinteni.