Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Meglepetésszerű elismerés

Meglepetésszerű elismerés Kultúra

Heraldikai Érdemkereszttel tüntette ki a Moldovai Köztársaság Elnökségének Országos Címertani Bizottsága (OCB) dr. Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikust, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnökét. A szakember, valamint közösségünk számára egyaránt örvendetes hírt december 4-én jelentették be Kisinyovban (Chișinău), a 14. Címertani Szimpózium ünnepélyes megnyitóján. Indoklás szerint erre a moldovai OCB munkájának a támogatása és a jelképkutatás terén kifejtett építő jellegű együttműködés okán találták méltónak.

Szekeres Attila Istvánnal az esemény kapcsán folytatott beszélgetésünk során kiderült, az Országos Címertani Bizottság megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére frissen alapított kitüntetést első alkalommal adományozták oda. Az egyedüli magyarként nevesített szakember jelezte, az elismerésben részesültek között található a világ legtekintélyesebb heraldikusa, a francia Michel Pastoureau is, akivel őt nem lehet egy napon emlegetni, de örvend, hogy egy lapon jelent meg nevük.

Hirdetés
Hirdetés

A kívülálló számára elvontnak tűnő címertanról megtudhattuk, hogy ez a történelemtudomány különleges, a történészek munkáját segítő ága. Például, mivel a címer egyéniesít, így a tanulmányozása során megállapítható egy templom, vár, kastély vagy bármilyen ingatlan építtetőjének vagy tulajdonosának a kiléte, valamint a korszak, amelyben készült. Gyökerei a társadalmi változások és katonai eszközök fejlődése következtében szükségessé vált címerek megjelenésének közvetlenül az első évezred fordulóját követő időszakára nyúlnak vissza.

A címer azonban nemcsak személyeket, családokat, hanem közösségeket is egyéniesít, és a múlthoz hasonlóan a jelenben is az összetartozás érzését kell, vagy kellene erősítse bennük, akárcsak a zászló. Fontos szerepet játszik tehát egy település, megye, régió lakói önazonosságtudatának a megőrzésében és erősítésében. Mindezek ismeretében érthetővé válik, hogy a mindenkori bukaresti hatalom miért gördít szinte áthághatatlan bürokratikus akadályokat a közigazgatási címerek jóváhagyása elé, és miért ütköznek a magyar javaslatok gyakran elutasításba.

A folyamat első lépéseként az érintett közigazgatási egységnek meg kell alkotnia legkevesebb három címertervet, amit sajnos nem csak szakértővel, hanem bárkivel elvégeztethet, tapasztalat szerint „címergyártó” céggel dolgoztatnak. A tervet jóvá kell hagynia a helyi, esetenként megyei tanácsnak, és ennek megtörténte után ötfős megyei címervizsgáló testület bírálja el. Ennek egyik tagját az Országos Címertani Bizottság, a többit a prefektus nevezi ki. Amennyiben ők megfelelőnek találják, felterjesztik az övezeti, Kovászna, Brassó és Hargita megyék esetében Bukarestben székelő bizottsághoz. Az itteni láttamozás után kerülhet az országos testület és onnan jó esetben a Közigazgatási Minisztérium asztalára. Amennyiben itt nem találnak benne kivetnivalót, a parlament törvényhozói tanácsának láttamozása után kormányhatározat születik az elfogadásáról, és meg kell jelennie a Hivatalos Közlönyben is.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2020. december 12., 8:38
    ÉRTÉKELÉS: 3

    A tőrténelem ismétli őnmagát . Van rá példa ,hogy a románok nagy elismeréssel adóztak székely heraldikusnak . Nevezetesen Kós Károlynak , éspedig a címerük megalkotásáért. Vajon tudnak-e arról az analfabéta óvláh, hőbőrgő, zászlófóbiás táblapingálók,hogy a címerüket magyar ember alkotta ?

  • User
    Dátum: 2020. december 13., 20:28
    ÉRTÉKELÉS: 0

    „Kós Károly, eredeti nevén Kosch Károly (Temesvár, 1883. december 16. – Kolozsvár, 1977. augusztus 24.) magyar népies stílusú építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus.” Nem volt székely, a heraldikája pedig az építményeihez és a könyvei felépítéséhez sorakozik.

    • User
      Dátum: 2020. december 13., 22:15
      ÉRTÉKELÉS: 1

      Itt csépeljük a szalmát !A lényeg az,hogy a királyi Románia cimerét K.Sebestyén József tervezte 1921-ben és nem Kós Károly.Pont.Az első hozzászólásra a válasz.