Felhívás!

Hős eleink emlékezete

Hős eleink emlékezete Kultúra

Június 27-én az eseményhez méltó színvonalas rendezvény keretében emlékeztek meg László királyunk szentté avatásának a 830. évfordulójáról a kilyéni unitárius templomban. A helyszín kiválasztása a szent hajlék falait díszítő faliképeknek és a belsejét tartalommal megtölteni akaró nemes igyekezetnek köszönhető. 

A tisztelgés Péterfi Ágnes sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész igehirdetésével vette kezdetét, aki Isten segítségéért fohászkodott a ránk bízott drága kincsek megőrzéséhez, a múlt élővé tevéséhez, a bennünk lévő gyökerek táplálásához, a feladataink és elhivatottságunk felismeréséhez, valamint az elvégzésükhöz, a beteljesítésükhöz szükséges erőért. Márk Attila kántor, zenész, író a kilyéni unitárius egyházközséget ismertető előadásában rámutatott, annak több évszázados történetére a megmaradásért folytatott küzdelem nyomta rá bélyegét.

A helyi parókiát 1784-ben elpusztító tűzvész az iratokat is megsemmisítette, ezért pontosan nem határolható be, hogy a kilyéni gyülekezet mikor vált unitáriussá. Egy 1615-ben keltezett okmány viszont bizonyítja, hogy abban az esztendőben már létezett. Ugyanakkor az is kiderül belőle, hogy közmegegyezés eredményeként a falu területén lévő két templomból a kisebbik a reformátusok, a nagyobbik az unitáriusok tulajdonába került. Ennek építését dr. Székely Zoltán régész a 12-13. századra tette.

Kis létszáma miatt és a sokszor mostoha történelmi körülmények okán a gyülekezet állandó anyagi gondokkal küzdött, olyannyira, hogy a templomot ért károk kijavításához, valamint a fenntartásához szükséges költségek fedezéséhez, időnként kénytelenek voltak egy-egy részt értékesíteni az egyház vagyonából, amíg az el nem fogyott. Átépítésére és bővítésére az 1471-es, 1802-es és 1977-es földrengést követően is sor került. Az utóbbi nyomán szükséges helyreállítási munkálatok elkezdése 1994-ig váratott magára és 2004-ben fejeződött be. Jelenleg a létszámban és anyagiakban időközben megerősödött, így a kilyéni anyaegyházává vált sepsiszentgyörgyi unitárius gyülekezet viseli gondját. 

„Szentnek lenni nem más, mint a három isteni erény – hit, remény, szeretet – hősies fokon való gyakorlása” – adott hangot meggyőződésének ft. Márkus András címzetes esperes-plébános a László király szentté avatásáról tartott előadásában. Várallyai Réka művészettörténész, egyetemi oktató emberségből, magyarságból és helytállásból példát mutató eleink élettörténetének az ifjú nemzedékekkel való megismertetése fontosságára helyezte mondanivalójának a súlypontját. Üdvözlendőnek és követendőnek állította dr. Ütő Gusztáv munkatársa példáját, aki Szent László témájú festmények másolását gyakoroltatta a sepsiszentgyörgyi képzőművészeti kar diákjaival. Ezáltal ugyanis a nagy előd személyiségével és máig szóló üzenetével egyaránt megismerkedhettek.

Végezetül a téma kutatója, Jánó Mihály művészettörténész beavatott a Szent László-legendát, valamint bibliai történeteket és víziót megörökítő, immár a lehetőségek szerint helyreállított kilyéni falképek titkaiba. Ennek során többek között megtudhattuk, hogy a 15. század elejére datálható falkép-együttes a maga nemében egyedülálló. Az itt látható szívábrázolás ugyanis az 1760-as évek közepéig nem létezett a magyar művészetben.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.