Hirdetés
Hirdetés

Fél évszázadot ünnepel a Haszmann Pál Múzeum

Fél évszázadot ünnepel a Haszmann Pál Múzeum Kultúra

A csernátoni múzeumot Haszmann Pál tanító alapította 1973-ban. A népművész és helytörténész Haszmann Pál mindent gyűjtött, ami a múltra utalt. „Pusztul a székely falukép, a hagyományos háztípus, a gazdasági épületekkel tudatosan berendezett székely porta” – írta emlékeiben.

Az azóta eltelt ötven év mondhatni a múzeumalapító vágyainak beteljesítéséről szólt: begyűjteni és megmenteni a székely múlt még megmaradt kincseit. Ezen fáradoztak több mint négy évtizeden át fiai, és ezt a munkát viszi tovább immár az új nemzedék, az unokák.

„A 2023-as esztendő fontos mérföldkő múzeumunk életében, hiszen az intézmény hivatalos megnyitása óta éppen egy fél évszázad telt el” – kezdte a beszélgetést D. Haszmann Orsolya néprajzkutató-muzeológus. Idén minden programjuk a jubileum jegyében fog zajlani, tevékenységeiket eköré építik fel.

A múzeum jelenlegi vezetője édesapjától, Haszmann Pál Pétertől vette át a stafétát, akire 1977-ben, az alapító halála után hárult ugyanez a feladat. D. Haszmann Orsolya a családi kötelékeken túl is beleásta magát a múzeumalapítás történetébe, kitekintéssel a megnyitása előzményeire, amelyet A csernátoni Haszmann Pál Múzeum története. Intézményalapítás, intézményesülés, a múzeum első évtizedei (Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2021) című könyvében összegzett.

Szeptember 16-án BuRRogtató

A kezdet kezdetéről érdekességképpen egy részt idézünk egy a csernátoni múzeum levéltárában őrzött 1972-es jegyzetből, amit az alapító írt. „Munkálatok kezdődtek 1972. június 13-án, kedden, amikor is a villany belső vezetékét csinálták, vezető mester Kézdivásárhelyről Kovács” (Kovács István). Az út kavicsozásáról, a belső vezeték vájatának vakolásáról is olvasható ebben, illetve a közmunkázók neve. Innen ugrunk ötvenévnyit a mába, amikor is elmondható, hogy az országhatárokon túl is ismertté vált intézményt csak tavaly közel 15 ezren keresték fel.

„Ehhez a látogatói szám eléréséhez nagyban hozzájárult intézményünk éves nagyrendezvénye, a CseRnátoni BuRRogtató is, amely tizedik kiadásához érkezett, és közel háromezer embert vonzott a múzeumkertbe. Idén sem marad el ez a gépésztalálkozóból kinőtt népszerű rendezvényünk, be lehet jegyezni a naptárakba az időpontot, ami mindig szeptember harmadik szombatja, idén 16-a lesz” – mutatott rá a múzeumvezető.

A CseRnátoni BuRRogtató méltán a múzeum legnépszerűbb rendezvénye

A háromszéki skanzenben sokat tesznek a látogatói számok növeléséért, nagy a hangsúly a közösségi programokon, a múzeumpedagógiai tevekénységeken. Legközelebb a farsanghoz kapcsolódó, több évtizedes múltú Maszkások tevékenységre készülnek február 18-án egy családi nap keretében. De nagy hagyománya van a húsvéti tojásírásnak is, az ehhez kötődő gyermekfoglalkozások rendkívül népszerűek, van, hogy kéthetesre nyúlik ki a tevékenység, hogy a jelentkező óvodai és iskolai csoportok mind sorra kerülhessenek. Idén ötnaposra tervezik a húsvéti készülődést, április 3–7. között fogadják azokat, akik elsajátítanák vagy csak gyakorolnák a tojáshímzést. Készülnek gyermeknapi programmal, és a sokak által kedvelt múzeumok éjszakáját is megtartják. A múzeum mellett működő Csernátoni Népfőiskola és a közművelődési egyesület idén is folytatja a magyarországi Nemzeti Művelődési Intézet Szakkör-programját, amelybe az Amőba Alapítványon keresztül kapcsolódtak be tavaly három műhellyel, Haszmann Gabriella és D. Haszmann Orsolya vezetésével bútorfestő, nemezelő és tojásíró délelőttök zajlanak tavaszig.

Igazi születésnapot tartanak

„Mivel a múzeum 1973. február 24–25-én nyílt, ezen a dátumon nyitjuk meg hivatalosan az ünnepi évet, de nagyobb rendezvénnyel csak a melegebb idő beálltával készülünk, hiszen a kúriában a fűtés hiánya nem teszi lehetővé, hogy közönséget fogadjunk. Az ünnepi eseménnyel a múzeumalapító Haszmann Pál születésnapjához, május 20-hoz kapcsolódunk, tudományos tanácskozással, előadásokkal, kulturális műsorral és kiállításmegnyitóval” – avatott be a tervekbe Orsolya, hozzátéve, idén úgy ünnepel, hogy egyik szeme sír, a másik nevet. – „Az elődeink iránti tisztelettel, büszkén arra, amit megvalósítottak, örülünk annak, hogy a több évtizedes munka ilyen szép történetté alakult. Ez az öröm azonban nem felhőtlen, hiszen egyre gyarapszik azok sora, akik alappillérei voltak a múzeum ügyének, és ma már nincsenek közöttünk. A teljesség igénye nélkül, hadd emlékezzem itt a hozzám legközelebbire, édesapámra, akinek, mondhatjuk, az élete volt ez a múzeum. 2018-ban, amikor 45 éves volt az intézmény, nyitottunk egy intézménytörténeti kiállítást, akkor jelent meg a múzeum kiállításait bemutató színes, képes album is, anyaintézményünk, a Székely Nemzeti Múzeum részlegeket bemutató könyvsorozatában. Akkor álmomban sem gondoltam, hogy az ötvenedik évfordulót édesapám már nem érheti meg. Valami isteni sugallat folytán akkor összegeztünk egy kicsit, csokorba szedtünk történeteket. Ezért is ragaszkodunk ahhoz a kiállításhoz, tudatában annak, hogy már régen le lehetett volna cserélni, szándékosan hagytuk az idei évfordulóra, de átalakítva, interaktív elemeket beépítve, egy kicsit más köntösben fogjuk megmutatni a látogatóknak. Jelenleg is ezen dolgozunk, a tervek megvannak, kezdődik lassan a kivitelezés.”

D. Haszmann Orsolya a múzeumpedagógiából is kiveszi a részét

Szintén az évfordulóhoz kapcsolódva szerkesztés alatt van édesapám, Haszmann Pál Péter visszaemlékezéseiből egy kötet, mely azokat az írásait gyűjti egy csokorba, melyeket élete utolsó fél évében vetett papírra.

„A nyári programjaink közül kiemelném a Bod Péter Megyei Könyvtárral közösen szervezett, 5-8. osztályosoknak szóló olvasó- és kézműves táborunkat, amellyel idén a Petőfi-emlékévhez kapcsolódunk, támogatónk a Nemzeti Kulturális Alap. A tábort egy kreativitási és műveltségi vetélkedő előzi meg, melyet márciusban hirdetünk meg, Petőfi, az ismeretlen ismerős címmel, a legtöbb pontot megszerző csapatok jutalomként részt vehetnek olvasótáborunkban, ahol idén is együtt dolgozunk a kaposvári Gombos Péterrel és Gombosné Szabó Sárával” – zárta a beszélgetést a muzeológus.

 Nyitófotó: Virág István

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük