A költészet napjára
A Kézdiszéki Ifjúsági Szervezet és a Háromszéki Népfőiskola Egyesület szavalóverse...
Honlapunk immár közel húsz éve igyekszik folyamatosan helyi jellegű hírekkel, közérdeklődésre számot tartó írásokkal jelentkezni, mindeddig díjmentesen. Ennek hátterében főként a Székely Hírmondó nyomtatott verziójának előfizetői, olvasói, valamint a fizetett hirdetési felületeket igénylő ügyfeleink állnak, nekik köszönhető, hogy ezt a szolgáltatást ingyenesen tudjuk biztosítani.
Most viszont nehéz helyzetbe kerültünk, ugyanis a koronavírus-járvány kiváltatta gazdasági mélyzuhanás következtében hirdetési bevételeink több mint 50 százalékkal estek vissza, a nyomda is áremelésre kényszerül, szabadeladásban pedig egyre kevesebb példányt tudunk értékesíteni. Ezért arra kérjük honlapunk kedvelőit, fizessenek elő a Székely Hírmondó nyomtatott verziójára is, hogy a hirmondo.ro továbbra is első számú információforrásként működhessen, hogy munkánkat továbbra is szakszerűen és hitelesen tudjuk végezni.
A következő telefonszámok egyikén napközben bármikor hívhatnak, bemondva nevüket, lakcímüket (de elküldhetik e-mail-ben is), és előfizetés-gyűjtő munkatársunk felkeresi Önöket a lakásukon, de a szerkesztőségben személyesen is megrendelhetik Székelyföld legkedveltebb napilapját. Kérjük, segítsenek, hogy ezekben az emberpróbáló időkben is szolgálhassuk Önöket!
A szerkesztőség
Előfizetés-ügyben hívható telefonszámok:
E-mail: office@szekelyhirmondo.ro
Emellett adományokat is szívesen fogadunk a következő bankszámlaszámon:
Profiton Srl: RO56 BTRL 0150 1202 A385 98XX - Banca Transilvania, Suc. Sfantu Gheorghe
A mai nap az a bizonyos, amikor mai halottunk immár mossa kezeit, hagyván minden munkanapot övéire, szeretteire, asszonyára és gyermekeire, unokáira. Rájuk és mindazokra, akik értenek a magyar szóból zűrben, zivatarban egyaránt.
Mintegy háromtucat könyvét forgathatta és forgatja holnap is a tisztelt érdeklődő. Bogdán írt újságoknak, írt prózát meg lírát, tegnapelőtt még megvala benne az alkotó kíváncsiság. Elképzelem, igen-igen ritka emlékező és képzelő tehetsége eleven idején megfordulhatott kórházi hónapjaiban az a „változat”, mi a nehezebb, meghalni vagy megsiratni?
Hihetetlen a magam számára is, hogy föladta az idén közös ünnepünket. Március 8-án született 1948-ban. Én akkor névnapoztam minden esztendőben, tíz esztendővel hamarabb dédelvén élve a székely harmatot.
Mi végre vagyunk a világon, kérdezi a nagy székely író, Tamási Áron. Most keresgélhetjük Bogdán László koporsója mellett magunkban a megnyugtató választ. Ha van. Valahol otthon kell lennünk e világban, olyan amilyen; és keresnünk szakadatlan annak az életes, éltetőleg jobbik oldalát.
Rágondolni is fájdalmas, hogy Bogdán László pici unokája csak éppen megismerhette nagytatáját. Adjon Isten békés nyugovást Bogdán Lászlónak, az ifjú, kezdő nagytatának. Övéi, hívei a sírja mellett is, nélküle, de maradandó könyveivel védekeznek az elmúlás, az ellenség ellen. Íróként, költőként építkezett, az utókorban hívei véle is gazdagodnak. Ez ugyan bennünket, kollégáit és barátait meg nem nyugtat percre sem. A maradók ebben a fájdalomban is egymás felé nyújtják a kezet, a vallomás súlya alatt: azért vagyunk itt, mert itt voltak eleink, holtukban is itt marasztalnak. Aki élve született, sok-sok éven át szeretni akarja örömest azokat, akiket szeretni akart mindenek előtt.
Bogdán László költő, író ezek közé az elevenek közé szegődött 1948. március nyolcadikán. Könnyebb könnyezni, mint végbúcsúzni.
Beh mélyet, fönnségeset, igazat írsz most is , drága Zoltán barátom! ( Pásztori-Kupán István G.)