Ahol mindenki alkotóművész

Ahol mindenki alkotóművész Kultúra

„Kissé rendhagyó ez a kiállítás az EMÜK-ben, a kortárs művészetnek helyet adó intézményben ez a második kivétel” – fogalmazott Vécsi Nagy Zoltán igazgató az Ars Topia Alapítvány közreműködésével megvalósuló, a népi feredők építésének történetét bemutató kiállítás pénteki megnyitóján. A két kivétel rokon szellemiségéről beszélt Péter Alpár képzőművész, Herczeg Ágnes és Para Zoltán.

Az utóbbi években elsősorban természetművészként alkotó Péter Alpár nemzetközi alkotótáborokban szerzett tapasztalata és kalákaélményei között vont párhuzamot: mindkét esetben a természethez való viszonyulás módja egyedi, vagyis abban, hogy a természetet nem mint anyagot, hanem mint élő organizmust tisztelik, és az alkotásban egyaránt partnere a tájépítésznek, a művésznek. Az is közös pont, hogy a helyi közösséget bevonják ebbe a munkafolyamatba, a szellemi műhelybe, a legelmaradottabb kelet-ázsiai vidékeken és a Székelyföldön egyaránt, és ettől a közösség átformálódik, felismeri olyan értékeit, amelyek a hétköznapokban nem eléggé nyilvánvalók. A közösség tagjainak önkéntes munkája révén a tér is megváltozik, egy elhanyagolt, elvadult természeti környezet rendezett, gyógyító, feltöltő közösségi térré alakul. A kalákában létrejövő építmények ugyanakkor mindig tudatosan hozzányúlnak a helyi kultú­rá­hoz, és annak formavilágát be­emelik az alkotásba.

Herczeg Ágnes kalákaszervező, az Ars Topia Alapítvány elnöke a továbbiakban arról beszélt, hogyan ismerkedett meg a szociális művészet gondolatával, hogyan tanulta meg a cselekvést a közösségért. A kalákák története egy térségfejlesztési munka kapcsán Lázárfalván kezdődött, ahol egy öreg bácsi javasolta, „most már ne csak beszéljünk, tegyünk is valamit”. Akkor elindult a lavina, ami egy pozitív, megállíthatatlan erő. A 18 év alatt több ezer önkéntes dolgozott együtt, rengeteg élménnyel gazdagodtak a résztvevők. „Vidám és jó lenne az életünk önkéntes munkával és szabad akarattal együttműködve. Aki ezt megpróbálta, tudja, aki nem, az próbálja meg” – biztatott az alapítványi elnök.

A kiállítás ősbemutatója tavaszszal a Gellért-fürdőben volt, ahol a külföldiek rácsodálkoztak ezekre a közös erővel létrehozott építményekre, amelyek jelenleg Csíkkozmáson, Csíksomlyón, Kisbaconban, Csernátonban, Bodokon, Lázárfalván, Homoródkarácsonfalván, Magyarkanizsán, Zalánpatakon, Bölönben, Gyergyócsomafalván, Gelencén, Zabolán, Bálványoson állnak, ha a helyiek továbbra is vigyázzák azokat. Már felvidékiek és vajdaságiak is bekapcsolódtak e mozgalomba, és várják kalákázni a Kárpát-medence minden szegletéből a magyarokat.

A Csomád-Bálványos Natura 2000 terület gondnokaként és az Apor lányok feredőjének kiépítésére szervezett kaláka házigazdájaként Para Zoltán, a Vinca Minor Egyesület képviselője is felvillantotta e munkafolyamat varázsát, a közös alkotás szellemiségét, melyet megtapasztalni hívott minden jelenlévőt. A megnyitón Préda Barna, zalánpataki helytörténész és kalákás hegedűjátékával tett hozzá a kiállítás hangulatához.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.