Felhívás!

Kultúra

Az elmúlt héten a baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület, illetve az ugyancsak Baróton működő Erdővidék Múzeumának közös szervezésében 26. alkalommal tartottak közművelődési napokat Erdővidéken. A Baróton született Gaál Mózes ifjúsági író, tanár gondolatát véve alapul – „A nemes és önképző munkában egymáshoz szokott baráti frigyben felserdült ifjúság az a fundamentum, melyre egy-egy nemzet jövőjét fel lehet építeni” – a szervezők idén is tartalmas programot állítottak össze.

Többek között beszámolót hallhattunk egy Erdővidéket érintő nemzetközi kutatás eredményeiről, a legkisebbeket Csernik-Pál Szende örvendeztette meg Mesebölcső című előadásával. Ismét átadták a 2005-ben alapított Erdővidék kultúrájáért díjat, a kitüntetett ezúttal az Erdővidéken született, jelenleg Kolozs megyében élő Benkő Levente szerkesztő, író, újságíró, történész volt, aki munkásságával jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az erdővidékiek megismerhessék saját, huszadik századi történelmük sokszor véráztatta, szenvedésekkel tele eseményeit. Erdővidék Múzeumában kiállítást rendeztek Bartók Béla születésének 135. évfordulója előtt tisztelegve, Köpecen pedig a 140 évvel ezelőtt született jeles címerművész, Keöpe­czi Sebestyén József életét, munkásságát mutatta be dr. Szekeres Attila újságíró, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke. Továbbá Barót vendége volt Borbély Zsolt Attila aradi közíró, politológus is, aki könyvbemutatót és borkóstolót is tartott, a hétvégén, pénteken este a kolozsvári Operettissimo együttes előadását tekinthették meg az érdeklődök a baróti művelődési házban, szombaton pedig Hargita megyei honismereti kiránduláson vehettek részt, Csíkszereda és környékének nevezetességeivel ismerkedve. Fényképes összeállításunkban (a fotókat Demeter Zoltán és Hoffmann Edit készítették) az Erdővidéki Közművelődési Napok eseményeire tekintünk vissza.

Idén Benkő Levente szerkesztő, író, újságíró, történész kapta az Erdővidék kultúrájáért díjat

Az erdővidékiek és a természet
Balázsi Ágnes kutató-oktató az erdővidékiek és a természet kapcsolatáról tartott előadást Erdőfülében. Abból megtudhattuk, hogy bár a globális gondok nem kerülik el térségünket sem, mégis a helyi, közösségi összefogás, a civil szervezetek erősebb megnyilvánulása segítségünkre lehet a természettel való kapcsolattartásunkban, de nem utolsósorban mentalitásunkon is változtatni kellene egy kicsit azért, hogy utódainknak is élhető környezetet hagyjunk hátra.

Az Erdővidék kultúrájáért díj átadása
A 2005-ben alapított díj tizennegyedik kitüntetettje Benkő Levente közíró, újságíró, történész, a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület alapító alelnöke volt. A díjátadóra ünnepélyes keretek között november 20-án, kedd este került sor a baróti művelődési ház Bodosi Dániel-termében. A díjazottat köszöntötte Barót polgármestere, Lázár-Kiss Barna, továbbá Tamás Sándor megyetanácselnök és Szekeres Attila újságíró is. Laudációt mondott Csinta Samu újságíró. Az ünnepségen fellépett a baróti Bujka énekegyüttes.

Aki Magyarországnak és Romániának is címert rajzolt
A 140 évvel ezelőtt, 1878. november 12-én, az akkori Szolnok-Doboka, mai Kolozs megyei Széken született Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművészre, heraldikusra emlékeztek szerdán este a köpeci református templomban, ahol dr. Szekeres Attila István, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke tartott vetített képes előadást a címerművész életéről. Mint már az előadás elején kiderült azonban, az emlékezésre ürügyet nemcsak a címerművész születési évfordulója szolgáltatott, hanem a gyulafehérvári határozat révén száz éve létrejött román állam is, ugyanis az újonnan alakult Nagy-Romániának nem más rajzolta meg a címerét 1921-ben, mint a legnagyobb magyar címerművész, vagy­is maga Keöpeczi Sebestyén József. Azt is megtudtuk, hogy nem Keöpeczi Sebestyén József volt az egyetlen magyar, aki címert rajzolt Romániának, előtte Szathmári Pap Károly volt az, aki Ó-Románia első címereit Moldva és Havasalföld egyesülése után elkészítette. Keöpeczi nevéhez számos más alkotás is fűződik: 1926-ban címerekkel díszíti a köpeci református templom belsejét, címert tervez a Romániai Magyar Dalosszövetségnek, ő a fő illusztrátora Lukinich Imre A bethleni gróf Bethlen család története (Budapest, 1927) című monográfiájának, számos családi címert készített, többek között román megrendelőknek is.

Dr. Szekeres Attila István Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész életéről tartott vetített képes előadást

 

Bartók világa
Ugyancsak szerdán, Erdővidék Múzeumában nyitották meg a Mikrokozmosz – Bevezetés Bartók Béla világába című kiállítást. A Bartók Béla (1881–1945) születésének 135. évfordulója alkalmából készíttetett kiállítást Szebeni Zsuzsa, a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi fiókintézetének igazgatója nyitotta meg. A Magyar Tudományos Akadémia Bartók Archívumának szakmai közreműködésével készült kiállítási anyag a zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató életébe és világába engedett betekintést.

Az idei Erdővidéki Közművelődési Napok jól sikerült operett- előadással és kirándulással zárult

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.