Szakkörök – a hagyomány- és identitásőrézés, a nemzetépítés és az alkotás bástyái
A Kárpát-medencében rendkívüli népszerűséggel bíró A szakkör program vezetői és regi...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A 119-es segélyhívó számot 2022 januárjában indították el azzal a céllal, hogy minél gyorsabban és közvetlenebb módon bejelenthetők legyenek a gyerekek bántalmazásával, kizsákmányolásával, elhanyagolásával kapcsolatos esetek. Ennek működését azonban szoknia kell a társadalomnak, Kovászna megyében például a rendszer elindítása után egy évvel sem volt mindenkinek egyértelmű, milyen esetekben kell tárcsázni a számot.
Az idei év eleje óta több mint 160 alkalommal hívták a 119-es számot Kovászna megyében. Noha ezeknek 40 százaléka téves vagy oda nem illő hívás volt, mégis sikerült pozitívabb irányba elmozdulni ebben a tekintetben. „Valamilyen szinten kezd tudatosulni a társadalomban, hogy mire is való ez a hívószám és annak függvényében is használják” – vélekedett Szász Melinda Katalin, a Kovászna Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Hivatal vezérigazgató-helyettese.
Ettől függetlenül továbbra is sok olyan esetet bejelentő hívás fut be, ami nem igényel sürgősségi beavatkozást, mert a hívó nem tudja felmérni a helyzet súlyosságát. A tanintézetekből is szoktak érkezni bejelentések, noha erre más módszert kell alkalmazni. Az elöljáró ezért kiemelte, hogy a 119-es hívószám célja elsősorban az emberek közötti, közvetlen kommunikációs csatornaként működik, és nem az intézmények közti párbeszéd lehetőségét hivatott biztosítani.
Érdeklődésünkre Szász Katalin Melinda elmondta: a 119-es hívószám azért jött létre, hogy egyrészt a gyermekbántalmazásnak minősülő helyzeteket lehessenek bejelenteni közvetlenül, anélkül, hogy előtte más intézményhez kelljen fordulni, viszont gyerekek is hívhatják olyan helyzetben, amikor úgy érzik, szükség van segítségre. Utóbbi viszont nem jellemző.
Kovászna megyében tehát elsősorban aggódó felnőttek folyamodnak segélykéréshez, amikor úgy gondolják, hogy a gyermek nem megfelelően van nevelve. „Gyakoriak az elhanyagolásról szóló bejelentések, esetleg nem jár iskolába, a szülők elküldik dolgozni, ilyen típusú esetek vannak. Bizonyos értelemben szerencsésnek mondhatjuk, hogy nem jellemzőek a nagyon súlyos fizikai bántalmazások” – magyarázta a vezérigazgató-helyettes. Ezzel szemben Maros megyében idén többször kellett közbelépniük az igazgatóság szakembereinek súlyos bántalmazások esetében, mint tavaly.
Amikor beérkezik egy hívás, a telefonos operátor minden lehetséges információt lekérdez, amire szükség lehet a helyzet körvonalázáshoz. Ha az operátor megállapítja, hogy sürgős helyzetről van szó, akkor értesíti a szociális igazgatóság kollégáit. Állandóan szolgálatban van egy szociális munkás és egy pszichológus is, akik az értesítést követően kivonulnak a helyszínre és személyesen vizsgálják meg az esetet.
A gyermekbántalmazást mint jelenséget, azonban nem köthetjük kizárólag a 119-es segélyhívószámon bejelentett esetekhez, ezért további problémákról is érdeklődtünk. „Gyermekvédelmi szempontból szexuális gyermekbántalmazásnak minősül a kiskorú anyák helyzete, és ez igen gyakori” – emelte ki határozottan a vezérigazgató-helyettes. Noha az igazgatósághoz nem feltétlenül jut el minden ilyen eset, Szász Katalin Melinda úgy véli, nem érzékelhető számottevő pozitív változás a leányanyák tekintetében.
2023-ban 65 kiskorú szült gyermeket Kovászna megyében, a legfiatalabb közülük 14 éves volt. Ugyanakkor a tavalyi év végén további 28 várandós lányt tartottak nyilván, köztük egy 13 éves, szülni készülő gyermeket. Ez kifejezetten alacsonynak számít az előző évekhez képest, hiszen 2022-ben 96 kamaszlány szült, de az azelőtti években is 100-110 körül mozgott az átlag. A tinédzserkori terhesség legtöbb esetben felkészületlenül éri a lányokat, emiatt a 18 év alatti kismamák gyakran a kórházban hagyják gyermeküket. Tavaly 12 ilyen eset történt Kovászna megyében.
Fotó: Tuchiluș Alex
Pénzzel bátorítják őket a korai szülésre! Most még többet kapnak érte! Akkor miről beszélünk?