Újra kell-e tárgyalni az ügyeket?

Újra kell-e tárgyalni az ügyeket? Kovászna megye

Ember legyen a talpán, aki tisztán lát a romániai igazságszolgáltatás körül sokszor szándékosan kavart zűrzavarban. Legutóbb ismét alkotmányos természetű jogi konfliktust állapított meg az alkotmánybíróság (CCR) a parlament és a legfelsőbb bíróság között a korrupciós ügyeket tárgyaló háromtagú bírói tanácsok kapcsán. Az ellenzék szervilizmussal vádolja a taláros testületet, hogy tisztára akarják mosni a kormánypárt korruptjait, de nem biztos, hogy igaza van. Puskás Bálint nyugalmazott alkotmányjogászt kérdeztük.

A jogállamiság ott kezdődik, amikor az állami hatóságok – köztük is legelső helyen a bíróságok – betartják a törvényt – szögezte le megkeresésünkre Puskás Bálint. A volt alkotmánybíró szerint lehet vitatkozni, hogy egyik vagy másik törvény jó-e, helyes-e, a törvényhozó szándékát szolgálja-e, erkölcsös-e, de egy dolog biztos: a törvényen a bíróság nem változtathat, csak alkalmazhatja.

A vita annak kapcsán robbant ki, hogy a múlt héten alkotmányos természetű jogi konfliktust állapított meg az alkotmánybíróság (CCR) a parlament és a legfelsőbb bíróság között a korrupciós ügyeket tárgyaló háromtagú bírói tanácsok kapcsán.

Nyilatkozatuk értelmében a döntés nyomán az öttagú bírói tanácsok újratárgyalják azokat az ügyeket, amelyekben 2019. január 1-jéig nem született jogerős ítélet.

– Az alkotmánybíróság nem tehetett másképp. Ha én átmegyek a jelzőlámpa piros jelzésén, akkor megbírságolnak, hiába mondom, hogy nem járt egyetlen gépkocsi sem, nem okoztam balesetveszélyt – megbüntetnek, mert azt írja a törvény, hogy a piros jelzésen nem lehet átmenni. Na most, ha a törvény egyszer azt mondja, hogy háromtagú bírói testületeket kell létrehozni a korrupciós ügyek tárgyalására, akkor azt kell tenni! A bíróság nem mondhatja, hogy „ilyenekre nincs szükség, mert minden bíró ért hozzá”, mert a bíróság nem azért van, hogy kommentálja a törvényeket, nem tehet hozzá a törvényhez, és nem vehet el belőle. A bíróságnak alkalmaznia kell a törvényt. Ennyi! – magyarázza a volt alkotmánybíró.
Hogy ez indokolt-e vagy sem, az egy „másik verekedés”, a parlament megváltoztathatja a jogszabályt, ha úgy látja jónak, a bíróságnak azonban semmilyen hatásköre nincs ez ügyben – tette hozzá Puskás.

Az ügynek azért van erős politikai töltete, mert így előfordulhat, hogy újra kell tárgyalni több korrupciós ügyet, köztük olyanokat, amelyben a Szociáldemokrata Párt (PSD) és nem csak magas rangú politikusai érintettek.

– Félreértés ne essék: ez nem azt jelenti, hogy felmentik őket. Mindössze arról van szó, hogy egy, a törvényeknek megfelelő módon felálló testület tárgyalja újra az ügyüket, amely – ad absurdum – akár súlyosabb ítéletet is hozhat, mint amilyet a korábbi testület hozott – figyelmeztet a volt alkotmánybíró.

Puskás Bálint szerint az alkotmánybíróság észszerűen döntött akkor is, amikor csak azt követően hozott döntést, hogy a végére értek Liviu Dragnea fellebbezésének, hogy ne lehessen őket azzal vádolni, hogy ők mentették meg vagy juttatták börtönbe a PSD volt elnökét.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.