A Sepsiszentgyörgyi szégyenfalon – a Facebook hasonló nevű csoportjában – rendszeresen visszatérő problémát jeleznek a helyi lakosok: lovak csapatostól kószálnak a város negyedeiben, legelnek a zöldövezetekben, veszélyeztetik a forgalmat az utakon. A probléma nem maradt láthatatlan a városvezetők számára sem, de ha találtak volna eddig hatékony megoldást, azt észlelte volna a lakosság.
Mindenki tudja, hogy a lovak a város északnyugati részén levő, romák által lakott Őrkő negyedből kószálnak el és főleg a közeli – szomszédos – Szemerja negyedben bukkannak fel. Az sem kizárt, hogy nem teljesen felügyelet nélkül kóborolnak, mert egyesek látni vélték, hogy messziről figyeli őket egy személy, aki probléma esetén elhajtja őket. Az emberek azonban féltik a gyerekeiket, virágaikat, az autóikat, rosszalják az otthagyott trágyakupacokat. Joggal. Miért is nem lehet orvosolni ezt a gondot, érdeklődtünk a városvezetőktől, hiszen tapasztalatunk szerint több más esetben nem késlekednek reagálni. És úgy tűnik, most is léptek, hiszen Tóth-Birtan Csaba alpolgármester elmondta: „e héten volt egy megbeszélésünk a roma lakosokat képviselő Amenkha egyesület vezetőivel, akiket megkértünk, hogy tartsák felügyelet alatt a lovaikat. Ők ezt megígérték.”
Antal Árpád polgármester szerint számos törvényes előírás hátráltatja a megoldást. Elméletileg megyeszinten kellene kijelölni egy olyan helyet, ahová el lehetne szállítani a befogott lovakat. Nincs ilyen, nemcsak Kovászna megyében, hanem a környéken sem. A sepsiszentgyörgyi önkormányzat is tervezi, hogy a leendő metropolisz-övezetben keres egy erre alkalmas helyet. A közegészségügyi előírások szerint azonban az állattartó telepek nem lehetnek közel a lakott településekhez, akkor viszont hogy védjék meg őket a lovaikat – nem egészen törvényes úton – visszavenni kívánó tulajdonosoktól? Egy ilyen telepnek is számos feltételnek kell eleget tennie, például hamvasztóval is kell rendelkeznie. Az szintén nagy gond – taglalta a városvezető – hogy mit is csináljanak a lovakkal, ha lejár az a törvény által előírt idő, amíg kiválthatók? Hiszen ezekben az állatokban nincs mikrochip, nem azonosíthatók, „még az oroszlánokkal se lehet megetetni őket”, mert mikrochip hiányában a brassói állatkert sem vásárolhatja meg őket.
„Fotelben ülve egyszerű a történet, amikor meg kell oldani, szinte lehetetlen „ summázott a polgármester.
A helyzet hasonló a kóbor kutyákéhoz – mondta Antal. Az önkormányzatnak az feladata, hogy befogja a kutyákat és a jogszabály szerint 14 nap múlva elaltathatjuk őket: nem a mi dolgunk örökbeadni vagy öt évet tartani őket. Hogy a 15. nap mi történik a kutyával, azt a civilek dolga megoldani. Mi tartunk egy-egy kutyát három évet, de az is állatkínzás.
Camlapfotó: Sepsiszentgyörgyi szégyenfal/Facebook
kell is ide kultura Orko felol lovak az Allomas kornyeken az Olt partjan meg egy nagy juhsereg tanyaszik. bolond lennenek ha mikrocsipet raknanak belejuk igy szabadon koszalhatnak