Méltánytalan helyzetbe kerültek a magyar végzősök a digitális javítási rendszer miatt

Károsan befolyásolta a magyar tagozatos próbaérettségizők román jegyeit – és egyben végső átlagait – az idén alkalmazott digitális javítási rendszer: egyből szemet szúr, hogy ha egy olyan tanár javítja a magyar gyermekek dolgozatait, aki nem él a környezetükben, nem kommunikál velük, akkor még a legtörekvőbb diákok sem tudnak labdába rúgni, azaz nagy jegyet elérni. Ez pedig pályaválasztásukra, jövőjükre nézve is nagy hatása lehet. Kiss Imre háromszéki főtanfelügyelő sajtótájékoztatón elemezte a próba-érettségi részletes statisztikáját.

Idén először történt meg, hogy a digitális platformra felkerülő dolgozatokat országos szórásban javították, azaz a háromszéki magyar diákok román dolgozatai akár egy galaci, krajovai vagy szucsávai tanárhoz is kerülhettek. Ugyan előrevetíthető volt, hogy ez nem kedvező a magyar diákok számára, az eredmények viszont beszédesen igazolják a rossz előérzetet.

A Kovászna megyében elért jegyeket nézve több viszonyítási alaphoz mérve sem lehet más következtetést levonni, minthogy az idén még – utolsóként – a többséggel azonos tanterv alapján tanuló és a többséggel szemben alkalmazott normák szerint értékelt magyar tagozatos diákok számottevő hátrányban vannak román anyanyelvű társaikkal szemben. Íme, a megyében tantárgyanként átmenő jegyet, illetve annál jobbat elérő diákok aránya: románból 40,2%, a szaknak megfelelő kötelező tantárgyból (matematika/történelem) 66,41%, a választott tantárgyból 74,2%, anyanyelvből 89,43%.

Ha most lett volna az „igazi” érettségi, a diákok alig 30,9%-a ment volna át, ami nagyon kevés. Tavaly ez az arány 48,33%-ot tett ki, és bár így is feltűnő a különbség, azt talán meg lehetne azzal magyarázni, hogy minden évfolyam más, és „más szőlőből más bor készül”, magyarázta a főtanfelügyelő. De az mégiscsak elgondolkodtató, hogy míg román tagozatokon a diákok 51,32%-a ment át, addig a magyarokon csak 21,09%.
Még feltűnőbb, hogy a tavaly ilyenkor elért eredményekhez képest a román jegyek mélyrepülésben vannak, 23%-kal romlottak, míg a többi tantárgy estében nagyon kicsi a különbség a két év eredményei között: valami okból kifolyólag történelemből sikerült még kevesebbeknek megírni az 5-öst (15%-kal), viszont az állam hivatalos nyelvét leszámítva az országos átlagnál jobbak háromszéki jegyek.

Hogyan jutottunk ide?

Az is kiolvasható a statisztikából, hogy a magyar tagozatos végzősök közül még a jó tanulók, a korábban nagy jegyet elérők is alig tudtak 7-esnél jobbat produkálni románból: mindössze 32 jegy van 7 és 10 között, míg a román tagozatosoknál 89, holott utóbbiak feleannyian vannak, mint a magyarok. Vagyis az a diák, aki a belefektetett munkájának megfelelően idén nagy jegyre számított, lecsúszott a gyengék közé – magyarázta a főtanfelügyelő.

A háromszéki 811 magyar próbaérettségiző közül 605 bukott el (írt 5-ös alatti jegyet), mindössze negyedük ért el átmenőt, de azt is zömmel 5-ös és 6-os jegyekkel, a román tagozatokon viszont ez az arány szinte 71%!

A három székely megye statisztikái egybevetve is elgondolkodtatók. A románon kívül elég hasonlók az átmenési arányok, az államnyelvből azonban Maros megyében 47,32% írt 5-öst vagy annál jobbat (ami azzal magyarázható, hogy a magyaroknak az utcán több lehetőségük van kapcsolatba kerülni a román nyelvvel), Hargita megyében 27,69%, Kovászna megyében pedig – mint fentebb írtuk – 40,12%.

Hogy honnan vezetett ide az út, azt is felvázolta Kiss Imre: 2015-ig helyben javították az érettségi dolgozatokat, azaz azok a tanárok pontoztak, akik tanították is a diákot. 2015-től más megyébe kellett hordozni a javítandó dolgozatokat, de a magyar tagozatosok dolgozatait olyan megyébe vitték, ahol jelen van a magyar kisebbség, vannak magyar oktatási intézmények, de még így is érezhető volt azonban a különbség. Egy magyar gyermek ugyanis a legjobb szándéka ellenére sem tudja még csak megközelíteni sem egy anyanyelven beszélő nyelvhasználatát, és ez látszik a magyar jó tanulók és a román jó tanulók dolgozatainak, jegyeinek összehasonlításakor is: a magyarnak szegényebb a szókincse, más szórendet használ, gyakran vét stiláris és nyelvtani hibákat, főként nem és szám szerinti egyeztetésben, mivel ilyen nincs a magyar nyelvben. Az pedig, hogy kisebbségi diák írta a dolgozatot, a javítás folyamatában nem derül ki a tanár számára.

Legalább Erdélyben javítanának!

Ez a digitális javítási rendszer rendkívül méltánytalan a mostani generációval szemben, és leginkább a jó tanulókat sújtja, akik a más nyelvi környezetből érkező magyar társaikkal, illetve a románokkal szemben is nagy hátrányba kerülnek – vonta le a következtetést a főtanfelügyelő. Jövőben már azok érettségiznek, amelyik sajátos tanterv szerint tanulja a románt, az ő dolgozataikat pedig már csak olyan tanárok javíthatják, akik aszerint a tanterv szerint tanítanak.

Az idei végzősökre rendkívül hátrányos helyzetet nyilván nem hagyják szó nélkül az illetékesek, számokkal, statisztikával felfegyverkezve megpróbálják elérni, hogy a minisztérium engedélyezze, legalább olyan megyébe vigyék a székelyföldiek dolgozatait, ahol vannak kisebbségi oktatási intézmények (tehát Erdélybe), ahol egy román tanár is kapcsolatba kerülhet kisebbségi diákkal, megérti a nehézségeit. Ezt ugyan a háromszéki és a Hargita megyei főtanfelügyelő korábban is kérte, de mindeddig eredménytelenül. „Ahhoz azonban, hogy ez megoldódjon – esetleg a nyári érettségire –, a minisztériumnak és a politikumnak valamiféle egyezségre kell jutnia, illetve meg kell találni a megfelelő jogi hátteret – jelentette ki Kiss Imre.

Kérésüket a Romániai Magyar Pedagógusszövetség álláspontjával is alá kívánják támasztani.

Fotó: Veres Nándor