Felhívás!

Magyarellenesség Romániában

Magyarellenesség Romániában Kovászna megye

A magyarellenesség aktuális helyzete volt egyik legfontosabb témája a Kisebbségi Monitor 2020 című kutatásnak, amelynek az eredményeit nemrég mutatta be a sepsiszentgyörgyi városházán Kiss Tamás szociológus, a kutatás szakmai vezetője, Székely István Gergő politológus, a Székelyföldi Közpolitikai Intézet kutatási igazgatója és Toró Tibor politológus, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója.

Antal Árpád polgármester bevezetőjében rámutatott: az erdélyi magyar társadalom „meglehetősen sokrétű”, és a tömbmagyarságban élőknek „nem árt tudni”, hogy az erdélyi magyarok 28 százaléka olyan településen él, ahol nem magyar a településvezetés (ez a szám a szeptember 27-i helyhatósági választások előtt 44 százalék volt). Ugyanakkor 126 ezer olyan magyar van Erdélyben, akik százezer lakosnál nagyobb népességű nagyvárosban élnek úgy, hogy számarányuk nem éri el a 20 százalékot.

Toró T. Tibor, a Bálványos Intézet egyik megálmodója úgy véli: a politikusok jobban használhatnák a kutatók eredményeit.
– Sajnos Erdélyben nem divat, hogy a politikum komolyan vegye a tudományt, vagy ha igen, csak kampányokban, pedig a választások közötti „békeidőszakban” is érdemes lenne figyelni a kutatási eredményekre, sőt valójában ezekre alapozva kellene stratégiákat kidolgozni – mondta az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke.

Elhangzott: a reprezentatív mintán vett, telefonos és online felmérésben úgy szűrték ki a „vegytiszta” magyarellenességet, hogy megkérdezték a többség képviselőit, mit tolerálnának általában egy kisebbséginek, és mit egy magyarnak, és a kettő különbségeként értelmezték a magyarellenességet. Azt találtak, hogy a legszignifikánsabb különbségek a nyelvi összetevőnél merülnek fel: a hétköznapi életben a megkérdezett románok 13 százalékát „zavarja”, ha jelenlétében más kisebbség nyelvén beszélnek, ha magyarul beszélnek 23, százalékra nő azok aránya, akit ez bánt. A románok 54 százaléka tekinti „udvariatlanságnak”, ha más etnikumú személy nem vált románra a jelenlétében, ha magyarokról szól, akkor ez 63 százalékra nő.

Ugyanakkor más az elvárás a kisebbségek román nyelvtudásával kapcsolatban: a románok 55%-a megengedő, ha egy kisebbségi nem jól beszél románul, de magyarok esetében ezt csak 21 százalék nézi el. Sőt, a kisebbségitől elvárják, hogy akcentus nélkül, tökéletesen beszéljen románul: ha magyar az illető, akkor a románok 45 százaléka tekint el az esetleges akcentustól, míg más nemzetek esetében a többségiek 78 százaléka találja úgy, hogy ez nem hiba.
Négy románból egy tartja természetesnek azt, hogy a magyar többségben élő románoknak helyes volna megtanulni magyarul – mutat rá a tanulmány.
– Általános az a percepció, amely szerint egyféle „privilégium”, hogy a kisebbségiek saját anyanyelvükön beszélhetnek, és még a magyarok körében is váratlanul magas arányban elfogadott, hogy a román a magyar nyelv „fölött” áll, és hogy a közélet nyelve a román – állapították meg a kutatók. 

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2020. november 2., 12:03
    ÉRTÉKELÉS: 5

    Ha Trianonban úgy döntöttek volna ,hogy a többségü magyarlakta területek Mo.hoz tartoznak /Partium és Székelyföld/ akkor Magyarországon több román lett volna mondjuk kb egyenlő szám ,akkor bizony meggondoták vona magukat Brătianu meg Iorga ,hogy érdemes-e letiporni az erdélyi magyarokat…Mert akkor jöttek volna az ellenintézkedések.