Nem hagyják veszni a feredőt Benedek Elek falujában
Tizenkét év alatt sokszor szépítették, javították a kisbaconi feredőt, de az idő múl...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A miniszterelnök Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter, Raed Arafat katasztrófavédelmi államtitkár és Bogdan Despescu belügyi államtitkár kíséretében Nagyborosnyóra látogatott, majd onnan Kökösbácstelekre ment tovább. Kovászna megyében a helyszíni terepszemlére egy, a prefektúrán megejtett munkagyűlés után került sor.
Borosnyón a miniszterelnök sajtónyilatkozatában közölte, azért érkezett a belügyminisztérium egy küldöttségével a megyébe, hogy felmérjék az árvizek következményeit és hatásait. Mint mondta, csütörtök éjjeltől arra koncentrálódtak a hatóságok erőfeszítései, hogy az emberéleteket mentsék. Úgy látja, a védelmi rendszer és a kommunikáció jól és időben működött a vészhelyzetben, a csendőrség, rendőrség, a községi önkormányzatok és a prefektúra között folyamatos kapcsolat volt. A helyi és országos katasztrófavédelem is bizonyított, a lakosokat evakuálták vagy meggyőzték őket, hogy önként távozzanak otthonaikból, ennek köszönhető, hogy az áradásnak nincsen emberáldozata.
Ezután a kármentésre és a további veszélyek elhárítására, a gátak megerősítésére összpontosítottak. Következő lépésben pedig fel kell mérni a károkat, hogy lássák, a minisztérium hogyan segítheti az árvízkárosultakat. Jelen pillanatig nem érkezett a kormányhoz támogatási igény, de miután a prefektúra által kiküldött bizottság felméri a károkat, azonosítják majd azokat a forrásokat, amelyből hasonló esetben máskor is anyagi támogatást nyújtottak – biztosított a miniszterelnök.
„Gyors döntéseket hoztak, sürgősségi határozatokat adtak ki, és ami a legfontosabb, több mint 200 embert időben evakuáltak az árvíz útjából” – fogalmazott a kormányfő.
Cătălin Predoiu Parajdról is szólt, ott szerinte a szakértők felmérése szükséges, egyelőre úgy látják, a Korond-patakot el kell téríteni, illetve szükséges a víz kiszivattyúzása a bányából. Az viszont még elméletileg sem megoldott kérdés, hogy mit csinálnak a sós vízzel, vagy hogyan sótalanítják – derült ki. Predoiu már pénteken elrendelte egy több minisztérium szakembereiből álló bizottság összeállítását, amely nemcsak a természeti katasztrófát illetően intézkedik, hanem a község gazdasági és szociális problémáira is megoldást keres.
Újságírói kérdésre kifejtette: sok vélemény látott már napvilágot a parajdi bánya jövőjét illetően, egyesek szerint a bánya menthetetlen, mások szerint csak a látogatói szint menthető, az is elhangzott, hogy amennyiben sikerül gyorsan kiszivattyúzni a vizet a tárnákból, még rehabilitálható a sóbánya, de az igazságot csak a szakértők tudják majd megmondani.
A következő időszakban az árvizek megelőzéséért felelős intézményeknél ellenőrzések lesznek és a felelősök meg kell majd magyarázzák, miért nem történtek meg korábban bizonyos megelőző jellegű fejlesztések, intézkedések, például a Korond patak eltérítése. A kormány hétfő délutáni, soron kívüli ülésén a parajdi felmérésekre és helyreállításra utalják ki a szükséges erőforrásokat, tudtuk meg.
Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter, aki a héten már másodjára jár Kovászna megyében, az újságírók érdeklődésére elégedetten nyilatkozott arról, hogy az árvizek helyszínen, kiemelten Nagyborosnyón a gátak jól bírták a terhelést és sehol nem adták meg magukat. Információi szerint további komplex megoldások szükségesek: a gátakat legtöbb helyen nem lehet magasítani, mert szerkezetük ezt nem engedi meg, de a szakértők javaslata szerint a megoldás az lehet – ahogy azt Európa-szerte csinálják –, hogy egy ideiglenes víztározót építsenek és ha ez nem is lenne népszerű intézkedés, legalább részlegesen megoldaná a gondot.
„A Tatrang négyfalusi víztározójában adott pillanatban 20 millió köbméter víz volt, és nem tudni, hogy mi lett volna, ha akkor, amikor másodpercenként 40 köbméter ömlött a tóba, nem tudják a kimenő vízmennyiséget 15 köbméterre csökkenteni, hogy védjék a lentebb fekvő helységeket” – nyilatkozta a környezetvédelmi miniszter.
Fotó: Tuchiluș Alex