Háromszék kultúrájáért díjat adtak át Pozsony Ferencnek

Az erdélyi magyar néprajztudomány kiemelkedő alakját, a háromszéki és a moldvai csángó kultúra elkötelezett kutatóját ünnepelték szerdán a zabolai Mikes-kastélyban. Pozsony Ferenc hetvenedik születésnapján vette át a Háromszék kultúrájáért díjat.

Kettős ünnepnap a mai: Pozsony Ferenc születésnapjáé és életművének elismeréséé. Az egyetemi professzort, akadémikust a zabolai Mikes-kastély rendezvénytermében köszöntötték szerdán délben tanítványok, szakmabeliek, közéleti személyiségek és hétköznapi emberek.

Fáradhatatlan, értékteremtő munka

A zabolai születésű néprajzkutatót Fejér Levente, a község polgármestere köszöntötte elsőként. „Ma nem csak a születésnapját ünnepeljük, hanem mindazt, amit jelent számunkra: példaképet, mestert, tanítót és embert” – fogalmazott az elöljáró. Beszédét a Kicsi Gyöngyharmat néptáncegyüttes előadása előzte meg, utána a Küs Klézse Szárnya és a Somoskai Hagyományőrző Csoport előadása következett.

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke néhány szóban felidézte a néprajzkutatóval való ismeretségének kedves emlékeit. Pozsony Ferenc értékteremtő munkájának – habár az rendkívül sokrétű – egyik ékköve a zabolai Csángó Néprajzi Múzeum, amelyet ő maga álmodott és alapított meg. A megyei önkormányzat nagyjából két évtizede segít gondját viselni, „éltetni” a létesítményt. A múzeum ma külső részlege a Székely Nemzeti Múzeumnak, amelynek igazgatója, Vargha Mihály szintén köszöntötte az akadémikust.

A közösségek közötti híd építője

Az ünnepségen tiszteletét tette Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is, aki kiemelte: Pozsony Ferenc azon ritka emberek közé tartozik, akik „nem keresik a figyelmet, mégis előbb vagy utóbb a figyelem megtalálja őket.” Szerinte az ilyen életművek útmutatók, mert mögöttük következetes, csendes, de folyamatosan építkező munka áll. „A Háromszék kultúrájáért díjat mindazok kapják, akik a közösségért dolgoztak, de közben nem felejtették el, hogy a kultúra nem egy szép vitrin, hanem eleven, néha zajos, néha fájdalmas, de mindig reményteli dolog, mert jövő van benne” – fogalmazott.

Pozsony Ferencnek köszönhetően tudhatunk ma már többet a moldvai csángókról, a szász örökségről, az örmény és cigány közösségek kulturális értékeiről. Szakmai életútját Kinda István néprajzos muzeológus mutatta be a közönségnek. Nehéz lenne szakmai pályájának minden fontos állomását, szakmai díjait felsorolni, ám az mindenképpen megemlítendő, hogy Pozsony volt a Kriza János Néprajzi Társaság egyik alapítója, külső tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. Az oktatói ranglétra csúcsát 2002-ben érte el, amikor egyetemi professzori kinevezést kapott, illetve 2005-ben, amikor doktorátust vezetői jogosítványt nyert.

Nem fogytak el az álmok

A Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ kuratóriuma által odaítélt Háromszék Kultúrájáért díjat Tamás Sándor adta át az ünnepeltnek, akit a közönség hosszan tartó tapssal méltatott. Pozsony Ferenc köszönetet mondott, és személyes emlékekkel, humorral átszőve idézte fel pályája kezdetét, szülőfalujához és kultúrához fűződő mély kapcsolatát. „Nagyon-nagyon meg vagyok hatódva, hiszen egy életen át a szülőföldemért, a régióért igyekeztem becsületesen dolgozni” – fogalmazott.

Hozzátette: hiszi, hogy az ember hitét a jövőtudata is meghatározza. Éppen ezért az elmúlt két évtizedben megalkotott, székelyekkel kapcsolatos írásainak gyűjteményét szeretné megjelentetni, hogy a fiatalok is részesüljenek abból a tapasztalatból, amit ő nyert.

Fotó: Tuchiluș Alex