Felhívás!

Hagyomány a katonai múltból

Hagyomány a katonai múltból Kovászna megye

Erdővidék egyik különleges húsvéti hagyománya az apácai kakaslövés, melynek eredete a régi, tatár-török dúlta időkbe nyúlik vissza, de már maguk az apácaiak sem tudják pontosan, hogy mikor szervezték meg legelőre. De itt is, akár a farsang esetében, a hagyomány fennmaradását a fiatal, tinédzserkorú legények hiánya egyre inkább veszélyezteti – sajnos ők egyre kevesebben vannak.

Simon László és neje, Simon Ilona evangélikus-lutheránus lelkészek ezúttal is az ügy mellé álltak, és nemcsak segítettek a szervezésben, de a parókia udvarán helyet is adtak a rendezvénynek, utána pedig az egyházközség meg is vendégelte a résztvevőket.

– Mindig arra törekedett a közösségünk, hogy a fiatalok megfelelő nevelésben részesüljenek, és az egyik ilyen legrégebbi, nevelő jellegű hagyományunk éppenséggel a kakaslövés. Ez a falu katonai múltjába nyúlik vissza, onnan gyökerezik, egészen pontosan a 16. század elejéről, amikor a falu határában egy erősség állott, s melynek ma már csak egyik szöglettornya látható. A vár az őrséget húsvét vasárnapján cserélte, az őrség a falu legényeiből állott. Ők az ehhez megfelelő kiképzést húshagyókedden indították, és a böjt idején végezték, egészen addig, amíg a várőrség lecserélődött, a hagyomány szerint húsvét vasárnapjának délutánján – mesélte érdeklődésünkre Simon László tiszteletes a szokás múltjáról.

Az idei rendezvényről elmondta, egy kicsit speciális helyzet adódott, nemcsak a koronavírus megkötései miatt, hanem amiatt is, hogy a kakaslövés a legények feladata tulajdonképpen, de az idén úgy adatott, hogy egyetlen legény sem volt a korosztályból, aki szervezze, így csak közvállalkozás alapján sikerült összeszedni mégis a kakaslövést vezető ifjakat. Ez az összefogás szerinte annak köszönhető, hogy az apácai fiatalok, akik egykor együtt jártak iskolába és templomba, egy közösséggé kovácsolódtak össze, és nem számít, hogy ma már dolgoznak, vagy esetleg egyetemen vannak, mert a kakaslövés egy olyan hagyománya Apácának, amin részt venni mindegyikük számára büszkeség és megtiszteltetés.

– Nem véletlenül az Akasztódombon lőjük meg a kakast, mert az volt a vár kivégzőhelye valamikor. A legények különböző szerepeket vállalnak fel, az első legény vezeti az egész ceremóniát, további szereplők a másodlegény, a harmadlegény, aztán egy másik legény, aki búcsúztat, és van egy behívott ítélő, meg a cigánypap, aki a búcsúztatásnak a kigúnyolt változatát csinálta annak idején, emlékeztetve a cigányhóhérra, aki régebb a kivégzéseket vezette. A hagyomány szerint a várba bemenekült és elrejtőzködő falusiakat árulta el a kakas azáltal, hogy felrepült a mellvédre, és tudtára adta az ellenségnek, ott vannak a falubeliek– tudtuk meg a húsvéti apácai népszokás hátteréről.

Idén az apácai evangélikus templom elől indultak a kakaslövők, a különleges nyílpuskákkal felszerelt fiatal vitézek, akiket népviseletbe öltözött lányok kísértek. Miután megkerülték a falu központját, a Nagyszer utcába, a parókia udvarára érkeztek meg, ahol meghozták az ítéletet a kakas felett, majd elkezdődött annak kivégzése. Természetesen jelképesen, hiszen egy kakast ábrázoló céltáblára lőttek. A végén a nyílpuskalövészetet a bátrabb lányok is kipróbálhatták. Az ünnepség közebéddel ért véget.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.