Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Gyümölcsöző kapcsolatok

Gyümölcsöző kapcsolatok Kovászna megye

Jó gyakorlatok megismerése, gyümölcsöző baráti kapcsolatok, közösségmegtartó kezdeményezések kialakítása – ez a célja Zala és Kovászna megyék közös pályázatának. A magyarországi testvérmegyéből ennek kapcsán érkezett küldöttség hétvégén. Szombaton délelőtt szakmai tanácskozást tartottak a megyeházán, ezt követően a háromszéki mezőgazdaságban, különösen a gyümölcstermesztésben, feldolgozásban fellelhető jó példákat ismertek meg.

„Zala és Kovászna megyék testvérkapcsolata idén 15 éves, ez idő alatt minden alkalommal megtaláltuk a lehetőséget a találkozásra. A gyümölcsöző kapcsolatok című pályázatunk jó keretet nyújt, hogy újabb fejezetet nyissunk Zala megye és Háromszék együttműködésére, ezúttal a jó gyakorlatok megismerése a cél, olyan helyi értékekre, de leginkább a gyümölcstermesztésre épülő egyéni és közösségi kezdeményezések létrejöttét szeretnénk ösztönözni, amelyek a fiatalok vidéken való boldogulását segítik” – köszöntötte Henning László, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke a Zala megyei küldöttséget a szombati szakmai konferencián.
„Elsősorban a jó gyakorlatokat keresi az ember, ha messze utazik. Mi Zala megyében a szociális kérdésekkel kötjük össze a helyitermék-készítést, a gyümölcstermesztést és feldolgozást, már csak azért is, mert öregednek el a települések. Nehéz helyben tartani a fiatalokat, nem látnak megélhetési lehetőséget, ezért is fontos a helyi termék és a rövid ellátású lánc felkarolása, erre keresünk jó példákat” – mondta el Pácsonyi Imre, a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke.
Orbán Miklós megyei tanácsos, az AgroSIC Közösségek Közti Társulás igazgatója mutatta be Kovászna megye mezőgazdasági lehetőségeit, vázolva, hogy Háromszéken elsősorban a burgonyatermesztés jellemző, ugyanakkor itt is gond a gazdatársadalom elöregedése, a mezőgazdasággal, állattartással foglalkozók negyven százaléka 65 év feletti. A szövetkezés, együttműködés Háromszéken is fontos, vannak olyan területek, ahol így sikerült eredményt elérni, többek között a Kézdi tejszövetkezet olyan jó példa, amely ezt igazolja, mutatott rá az agrárszakember.
Dr. Bandi Attila, a marosvásárhelyi Sapientia Egyetem kertészmérnöki tanszékének adjunktusa Székelyföld régi gyümölcsfajtáiról tartott kóstolóval összekötött előadást, tisztázva, hogy mely almafajták őshonosak (Batul, Pónyik, Budai Domokos, Húsvéti rozmaring, Tordai piros kálvil stb.), melyek honosultak (Téli arany pármen, Török Bálint, Sárga szépvirágú, bőralma stb.) és melyek az ismertebb fajtakörök (Jonathan, Golden Delicious stb.), illetve azokat hogyan lenne érdemes termesztésbe vonni. Örömmel tapasztalta, mesélte a Marosvásárhelyen tanító szakember, hogy Háromszéken egyre nagyobb a kereslet az őshonos, illetve honosult almafajták iránt.
A zalai vendégek ittlétük során megismerkedtek a LAM Alapítvány tevékenységével, majd Fotosmartonoson gyümölcsprést működtető vállalkozást, Csernátonban burgonyatermesztő gazdaságot látogattak meg, Erdővidéken pedig a bodosi gyümölcsös őshonos fáit tekintették meg. A vendégek elhozták a zalai ősz ízeit, zamatait Sepsiszentgyörgyre, ahol a hétvégi Őszi vásár egyik standján mutatták be. A Zala megyeiek látogatása hétfőn a Potio Nobilis sepsiszentgyörgyi pálinkafőző megtekintésével zárul. <

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük