Hirdetés
Hirdetés

Gülcan, a belsőépítész

Gülcan, a belsőépítész Kovászna megye

Gülcan Babir a törökországi Bursa városából érkezett Kézdivásárhelyre, hogy egy évig a helyi Zöld Nap Egyesületnél tevékenykedjen a Heal the earth, reloaded edition II projekt keretében. A belsőépítésznek tanult ESC-önkéntessel alig két héttel ideérkezése után egyebek mellett a kisvárosi élet szépségeiről beszélgettünk.

Hirdetés
Hirdetés

Gülcan ez év januárjában diplomázott belsőépítész-tervezőként, és miután három hónapot a szakmában dolgozott, úgy döntött, rövidebb-hosszabb időt tölt el valamelyik európai országban. „Egyik nővérem egyetemi évei alatt két hónapig Németországban tevékenykedett ESC-önkéntesként, így annak idején még tőle hallottam erről a lehetőségről. Keresgélni kezdtem a világhálón, és ráakadtam erre a lehetőségre.”

Megjegyezte, Románia természeti szépségei komoly vonzótényezőt jelentettek számára, emellett Kézdivásárhely is azonnal megtetszett. „Már ideutazásom előtt örültem annak, hogy egy kisvárosba érkezem, hiszen nem vagyok oda a zsúfolt nagyvárosokért. Bursa is óriási város, és a legnagyobb gondot a tömegközlekedés jelenti számomra. Itt imádom, hogy gyalog bárhova elérek 10–15 perc alatt.”

Gülcan odahaza is önkénteskedett rövidebb ideig. „Egyetemistaként öt hónapon át egy trabzoni egyesületnél végeztem önkéntes munkát. Azért ilyen rövid ideig, mert a tanulás, a különféle egyetemi projektek, az ezzel járó utazás nagyon lekötötte az időmet.” Nem győzi hangsúlyozni, mennyire szereti Kézdivásárhelyen. „Imádok itt lenni. Nagyokat sétálok, és az emberek is csodálatosak, nagyon kedves és barátságos mindenki.” A helyiekkel való kommunikálás nem mindig zökkenőmentes, de előbb-utóbb sikerül zöld ágra vergődni. „Nem minden boltban tudnak angolul, de mindent bevetünk magam és az elárusítók egyaránt: mimika, kézzel-lábbal mutogatás és persze rengeteg jóindulat segítségével végül mindig sikerül megértenünk egymást. Nem győzöm hangsúlyozni, a helyiek rendkívül türelmesek velem.”

Az egyesületi tevékenységeket is szereti Gülcan. „Rendkívül változatos az itteni munkám, imádok a gyerekekkel foglalkozni, ám vélhetően szakmámnak köszönhetően a tervezés, egy logó vagy bármi hasonló megalkotása a kedvenc elfoglaltságom. A sporttevékenységeket is szeretem, például a minap amatőr pingpong-bajnokságot rendeztünk, és a csoportomban első helyezést értem el. Jólesett felfrissíteni ezt a fajta aktivitást, hiszen ideérkezésem előtt három évig nem fogtam a kezemben ping­pong­ütőt.”

A céhes városbeli „kitérő” után tervei szerint visszatér a belsőépítészethez. „Néhány év tapasztalatszerzésre van szükségem, aztán saját vállalkozást indítanék. Egyik nővérem Ausztriában él, és valószínű, ott keresek munkát a szakmámban. Amikor elérkezettnek találom az időt, saját céget indítok Nyugaton, majd Törökországban is nyitnék egy fiókvállalatot. Szerencsésnek tartom magam, hiszen szeretem ezt a munkát, és úgy vélem, jó megélhetést is biztosít számomra” – summázott. <<

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük