A medvék és a varjak okozták a legtöbb kárt Háromszéken
A Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság legutóbbi jelentése a mezőgazdaságot ért...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A brassói Szövetség a Visszaélések Elleni Küzdelemért (Alianţa Pentru Combaterea Abuzurilor) nevű egyesület arra kéri a Brassói Törvényszéket, függessze fel a medvék vadászatára vonatkozó, egyes megyei környezetvédelmi ügynökségek által az 1339/2024-es számú rendelet alapján a 2024–2025-ös vadászati idényre kibocsátott medvekilövési engedélyeket. Egészen pontosan a Kovászna, Hargita és Vrancea megyei ügynökségekről van szó, de nem minden vadásztársaság került célkeresztjébe.
Mint ismert, a medveszaporulatot mérséklendő, országos szinten 426 példányt lehet elejteni, Kovászna megyére vetítve pedig 54 medve kilövését hagyták jóvá, vagyis ennyi medvét lehet levadászni az intervenciós kvótán felül. A brassói civilszervezet Kovászna megyéből négy vadásztársaság számára kibocsátott engedélyeket támadta meg a táblabíróságon, érveit 55 gépelt oldalon sorakoztatva fel.
Ezen engedélyek birtokában Pro Silva Egyesület két vadat ejthetne el a sepsiszbükszádi és egyet a zaláni vadászterületen, a Katrosa Vadásztársaság összesen nyolcat (hármat Torja, egyet Kézdikővár, egyet Dobolló, hármat Zágon körzetében), a Kovászna Megyei Halász-Vadász Egyesület tizennégyet (négyet Magyarhermány, kettőt-kettőt Bölön és Nagyajta, egyet-egyet pedig Bardoc, Barót, Sugásfürdő, Előpatak, Barátos és Benedekmező környékén). A kézdivásárhelyi SDM Venatorisnak mindössze egy jutott az Esztelnek feletti erdőkben. Amennyiben a törvényszék helyt ad a keresetnek, a vadászati engedélyeket felfüggesztik a jogerős ítélet kimondásáig, amely hónapokig vagy akár évekig is elhúzódhat.
Hasonló keresetet nyújtottak be a Hargita és Vrancea megyei környezetvédelmi ügynökségek ellen is. Hargita megye esetében – egy korábbi halasztást követően – elvileg november 6-án kellett volna nyilvánosságra hozni a döntést, de ezt végül november 13-ra halasztották, akárcsak – korábban – a Kovászna megyét érintő 4356/62/2024-es számú ügyiratban.
Addig viszont az érvényben lévő engedélyek birtokában akár ki is meríthető a megelőzési kvóta, és többek között a Katrosa Vadásztársaság is azon van, hogy egy esetleges számukra kedvezőtlen bírósági döntéssel ne tudjanak nekik keresztbe tenni. Vezetőjüktől, Kiss Attilától megtudtuk, három vadat már sikerült elejteniük, egy kilövése ma (szerda) estére van időzítve, és a maradék négyet is szeretnék letudni az elkövetkező egy hét folyamán. Azt viszont keserű szájízzel jegyezte meg, hogy már ebből is sikerült etnikai jellegű ügyet gyártani, ugyanis a brassói civilszervezet főként Kovászna és Hargita megyei vadásztársaságokat vett célba, de Kovászna megyéből egyetlen bodzavidékit sem; pár Vrancea megyei is érintett ugyan, de azok már kimerítették a kvótájukat, tehát gyakorlatilag őket most ez nem érinti.
A Codruţ Feher által képviselt brassói egyesület az állatok élethez való jogára és a biodiverzitás védelmére hivatkozva nyújtotta be keresetét. A Kovászna Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója, Gheorghe Neagu lapunknak elmondta, nem vitatja egyetlen civilszervezet jogát sem arra nézve, hogy a bírósághoz forduljon céljai elérése érdekében, de indokolatlannak tartja, miután az általa irányított ügynökség csak az elmúlt évben egymillió lejt fizetett ki medvék által okozott károk megtérítésére. Ráadásul ez a per is rengeteg pénzbe kerül, amit az állami költségvetésből, vagyis az adófizetők pénzéből fedeznek.
„A medvék gyakorlatilag minden nap betévednek településekre, elpusztítják a termést, állatokat ölnek, tehát valamilyen módon meg kell fékezni a további szaporulatukat. Az ügynökség csak a parlament által elfogadott törvényt hajtja végre, amely megelőzési kvótát vezetett be a medvékre vonatkozóan” – nyilatkozta.
Valamit tényleg tenni kell, mert különösen Székelyföldön az erdőkhöz közeli falvak lakói sokat szenvednek a medvék miatt, amelyek a városokban is egyre inkább kezdik otthon érezni magukat. A katasztrófavédelmi felügyelőségek (ISU) szinte naponta adnak ki riasztásokat Kovászna és Hargita megyében. Az országos katasztrófavédelmi felügyelőség (IGSU) legutóbbi jelentése szerint az év eleje óta több mint 2700 RO-Alert üzenetet küldtek, ebből 1880 nagyvadak jelenlétét jelezte. Tekintve, hogy Romániában a medvék számát hivatalosan 8000 és 10.000 közöttire becsülik, a 426 példányra vonatkozó megelőzési kvóta elenyészőnek tűnik.
Képünk illusztráció.
Fotó: Tuchiluș Alex