Érték-e a helyi termék?

Érték-e a helyi termék? Kovászna megye

A helyi termékeket népszerűsítő mozgalmak mára szinte behálózzák Erdélyt. Lassú, de biztos a fejlődése annak a piacnak, amely elsősorban a minőségi alapanyagokból készülő, egészséges élelmet terjeszti, tehát a kérdésre nyilvánvalóan igennel feleltek a jubileumi, harmincadik Tusványos egyik panelbeszélgetésének meghívottai.

A Kós Károly-sátorban Laskovics István falugazdász az Érmelléki Gazdák Egyesületét, Fancsali Ernő ügyvezető elnök az Aranyosszéki Gazdák Egyesületét, Molnár Judit programigazgató a Civitas Alapítványt, Becze István elnök a székely gazdaszervezeteket, Pohl Marietta pedig a szentlőrinci gazdanapok, Magyarország harmadik legnagyobb mezőgazdasági vásárának szervezőjeként a Baranya megyei Vállalkozói Központot képviselte. Bákai Magdolna, a Civitas Alapítvány projektvezetője a helyi termékek értékéről, az értékesítés módjairól, nehézségeiről, illetve a termelői közösségekről faggatta a meghívottakat.

A helyi termék nemzetközi egyezmény szerint elvileg 80%-ban helyben megtermelt alapanyagból készül, de ezt a fogalmat tágabban értelmezik. A Székelyföldön több helyen készülő kézműves csokoládé például holland alapanyagból készül, de helyi tudást értékesít. Bár elsősorban élelem jut eszünkbe, amikor helyi termékről beszélünk, ez lévén a domináns is a kínálatban, nem lehet kizárni e körből a szolgáltatásokat sem.

A helyi gazdaegyesületek elnökeinek elmondása szerint a vásárszervezéssel kezdték az értékesítést, majd a fejlődés következő állomásán elérkeztek az üzletben való értékesítéshez. Ehhez hosszas bürokratikus út vezet, nehéz állategészségügyi előírásoknak kell megfelelni, illetve meg is drágul a közvetítőtől a portéka, de ha találkozik az igény és a minőségi termék, így is megéri forgalmazni. Így a székelyudvarhelyi Helyénvaló bolt kezdetben 23, ma 95 kistermelő áruját veszi át 70 kilométeres körzetből, míg az idén nyitott kolozsvári, hasonló jellegű üzlet már hamarosan önellátó lesz, egy erős, tudatos vásárlóréteget ért el, amelyiknek a környezeti ártalom csökkentése is fontos szempont az egészség mellett.

A 2009-es kezdetektől, amikor Becze István szerint még a gazdák képzésével, jövőbe, feldolgozásba vetett hitének növelésével kellett megteremteni a helyi termelői piacot, hosszú volt az út a mai állapotokig, de ez az ágazat kitörési pont lehet a nagy befektetésekben nem bővelkedő székely gazdaságnak, illetve az aranyosszéki gazdáknak is.

A mai legnagyobb kihívás és követelmény a minőségmegőrzés. A Baranya megyeiek ezért most a gazdák képzésére fordítanak nagy hangsúlyt, illetve gazdasági szakközépiskolák tanulóinak formálásával is foglalkoznak, míg a székelyudvarhelyiek a lakosság nevelését, tudatosítását tartják fontosnak. <<

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.