Diákbaráttá tenné Háromszéket a megyei tanács elnöke

„A diákok több mint fele funkcionális analfabéta, nem tudja értelmezni a szöveget, amit elolvas” – jelentette ki a tantárgyversenyeken és sportvetélkedőkön jeleskedő diákok szerdai jutalmazásakor Tamás Sándor. Kovászna Megye Tanácsának elnöke nem a levegőbe beszélt, és azt is felvázolta, szerinte mi által lehet ezen változtatni.

A világ legfejlettebb országait tömörítő OECD kedden tette közzé a 2022 tavaszán 81 ország részvételével végzett nemzetközi PISA (Programme for International Student Assessment-) mérés eredményeit. Románia több mint húsz éve vesz részt a mérésen, amely fontos látlelet a 15 éves diákok szövegértéséről, valamint matematikai és természettudományos készségeiről. Kiderült: a résztvevő diákok majdnem fele nem érti, amit olvas. Az elmúlt húsz évben az ország egy helyben toporog, a szint ugyanolyan alacsony maradt, a közzétett eredmények alapján az Európai Unióban Románia csak Bulgáriát előzi meg.

A PISA-felmérésen 2022-ben mintegy 690 ezer diák vett részt, ők a résztvevő 81 ország mintegy 29 millió 15 éves diákját képviselték. Romániában 262 iskola 7364 diákját vonták be, ők mintegy 162 ezer tanulót képviseltek, a 15 évesek teljes korosztályának 76%-át.
„Azt szeretnénk, hogy megyénkben változtassunk ezen a helyzeten. Több közös programot indítottunk ennek érdekében a helyi önkormányzatokkal, főként vidéken, amelynek célja javítani a gyerekek és fiatalok életminőségén, az oktatási és szabadidős lehetőségeken” – mondja Tamás Sándor.

Érvelése szerint ezért segítik az iskolák és óvodák korszerűsítését, újítanak fel vidéki kultúrotthonokat, sportlétesítményeket, helyi könyvtárakat, támogatják berendezések vásárlását, építenek játszótereket falvakon. „Több mint 500 diák számára támogatjuk a délutáni oktatást. Évente több mint 2100 előkészítő osztályba járó kisdiáknak ajándékozunk tanfelszereléssel ellátott iskolatáskát, továbbá segítjük a népviselet beszerzését tánccsoportok számra. Idén megdupláztuk, azaz 200 ezer lejre emeltük a tantárgyversenyek és sportvetélkedők megyei díjazottjainak és felkészítő tanáraiknak szánt támogatási keretösszeget” – részletezi.

Ezekre a programokra az elmúlt években több mint 2 millió eurót fordítottak a megye költségvetéséből. Természetesen a vidéki helyi tanácsok, közösségek is hozzáteszik a részüket, így az elmúlt években összességében 4-5 millió euróról beszélhetünk e tekintetben.
Mint mondja, szem előtt tartva a vidéki élet jellegzetességeit, azt szeretnék, hogy minden háromszéki faluban ugyanolyan minőségű életet lehessen élni, mint egy városban. „Falvaink modernizálása, a vidék megerősítése mindenki számára közös érdek, meggyőződésem, hogy kulcs az erős Háromszék megteremtéséhez. Célunk igazolni ama felfogást, miszerint falun élni jó!”

Úgy véli, a falusi életmód számtalan előnnyel jár a városi léthez képest, elég, ha csak a tisztább levegőre, egészségesebb és nyugodtabb környezetre, nagyobb élettérre, saját kertre, közvetlenebb emberi kapcsolatokra, sajátos közösségi életre gondolunk. „Az emberek ezt egyre inkább kezdik felismerni, és megfordulni látszik a ’80-as, ’90-es évek trendje, vagyis városok helyett a kisebb településekre költöznek a fiatal párok, családok.

Éppen ezért tekinti a megyei önkormányzat elsőrendű feladatának a falvak fejlesztését.”
Ez értelemézésben elsősorban út és hídépítésben, a víz- és csatornahálózat kiépítésében, a már említett felújítsokban nyilvánul meg, de ugyanilyen fontos az otthoni beteggondozásra való figyelés is. Az által létrehozott szociális pályázati alaphoz Kovászna Megye Tanácsa idén egymillió lejjel járult hozzá annak érdekében, hogy a kormány által nehéz helyzetbe hozott Diakónia, Caritas és a Vöröskereszt létfontosságú munkáját megmentsék. A megye több mint 80 településen közel 1600 személyhez jutottak el rendszeresen a szervezet munkatársai.

Fotó: Török Etele