Felhívás!

Botrány a megyei tanács ülésén

Botrány a megyei tanács ülésén Kovászna megye

Rég nem látott cirkusz volt a megyei tanács tegnapi ülésén: a román képviselők rossz néven vették, hogy „ahelyett, hogy adminisztrációval foglalkoznának”, politikai kérdéseket is szóba hoznak. A liberális párt frakcióvezetője tiltakozásként elhagyta a teremet.
Az affér onnan indult, hogy napirend előtt szót kapott Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt RMDSZ-színekben parlamenti képviselői mandátumhoz jutott Kovászna megyei elnöke, aki azért jött, hogy – mint mondta – „megnézze, megvannak-e még a zászlóink”. A képviselő arról az öt (amerikai, izraeli, német, magyar és székely) zászlóról beszélt, amit még megyei tanácsosként adományozott az intézménynek, amelyek azóta is a gyűléstermet díszítik, ám amellyel kapcsolatban a Brassói Ítélőtábla azt a döntést hozta, hogy el kell távolítani közülük a magyar és a székely zászlót.
– Elképzelhetetlen, hogy magát függetlennek mondó intézmény egy jogállamban olyan döntést hozzon, hogy az izraeli zászló maradhat, de a magyar nem. Ezzel a magyarságot akarják megalázni, és az a kérésem, hogy védjük meg együtt a zászlóinkat – mondta Kulcsár-Terza.
Erre még „rátett egy lapáttal” Fazakas Péter, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) tanácsosa, aki közölte: tiltakozásul a magyarságot ért „atrocitások” miatt, a tegnapi üléstől kezdve addig, „amíg meg nem oldódnak ezek a problémák”, a frakció kokárdával jár gyűlésbe. Fazakas felkérte az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) frakcióját, hogy ők is hasonló módon álljanak ki jogaink mellett. Ugyanakkor felkérte a testületet, adózzon egy perc néma felállással az ’56-os magyar szabadságharc áldozatainak emlékére.
Ezt a román képviselők elutasították. Tamás Sándor „meglepetéssel” vette tudomásul a gesztust, és emlékeztetett: számos román ember is hosszú börtönéveket kapott, mert szolidarizált a magyarok szabadságvágyával. Itt „szakadt el a cérna” Sabin Calinic szociáldemokrata tanácsosnál, aki felháborodottan utasította vissza „a szavakkal való játszadozást”.
– Milyen „atrocitásokról” beszélünk? Miért jó az, hogy ismét olajat öntsünk a tűzre, amikor – anno – abban egyeztünk meg, hogy ezen a helyen mi nem politizálunk, hanem adminisztrációval foglalkozunk? – kérdezte.
Olimpiu Floroian, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke tiltakozásként visszavonult a gyűlésről, és kijelentette: nyilatkozatot adnak ki „a történtek miatt”. Tamás Sándor szerint „a minden bizonyíték nélkül börtönbe vetett kézdivásárhelyi fiatalok ügyét, a visszaszolgáltatások leállítását, az iskolák visszaállamosítását talán nem túlzás atrocitásoknak nevezni”.
Sabin Calinic kitartott amellett, hogy ezek nem a megyei tanács hatáskörébe tartoznak, és úgy érzi, „indokolatlanul próbálják sarokba szorítani a román képviselőket”, jóllehet „semmiben nem érzik hibásnak magukat”.
– Ha azt akarják, hogy egyéb dolgokról beszéljünk, akkor tegyük azt, de akkor azt tűzzék napirendre, hogy tudjunk készülni. A megyei tanács nem jogi fórum! Nem ismerem a kézdivásárhelyi ügyet, de ha szólnak előre, készültem volna belőle, mert talán hozzá tudtam volna szólni – mondta a rutinos ügyvéd hírében álló képviselő.
Miután a kedélyek némiképp lecsillapodtak, bár vélhetően mindenki rossz szájízzel maradt, rátértek a tanácsülés napirendjére. <<

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2018. október 29., 18:36
    ÉRTÉKELÉS: 0

    Nekem azt mondta egy magyarnak tartott ember, hogy semmi közünk 56 – hoz, ezért nem érti, hogy minek mártjuk bele magunkat a következmények elviselésébe? Mikor a perekről és a hurcoltatásokról kérdeztem, tagadta, hogy ilyenek lettek volna. Akkor mit csodálkozol, ha a románok is tagadják, amikor lekezelnek vagy hibátlan megbüntetnek. Hiszen minden tévedést idővel elken az imádott bűnbocsánat.