Év végéig beüzemelik az okoskukák többségét, de a lakosság mentalitásának is változnia kell
Ez évben 100, jövőre további 41 okoskukát állítanak működésbe Sepsiszentgyörgyön Az ...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A bodzafordulói születésű, Kézdivásárhelyen, majd huzamosabb ideig Londonban élő Neagu Ionuț számára is teljesen váratlanul, szavazat-visszaosztás révén lett 2020-ban Kovászna megye szenátora az AUR színeiben. Mindmáig nem nagyon lehetett nyomon követni parlamenti ténykedését, ám most törvénytervezettel rukkolt elő: azt szeretné elérni, hogy Bálványos a hivatalos iratokban Bâlvăniș néven szerepeljen.
Amint az indoklásából kitűnik, számára elfogadhatatlan, hogy a különböző hivatalos jegyzékekben, programokban a Balvanyos szót használják mind Bálványosfürdő, mind Bálványosvár esetében, hiszen ez egyértelműen a magyar megnevezés átvétele, ékezetek nélkül. Ez szerinte a vidék „idegen” jellegét sugallja, holott a régi román nyelvben még használták a ’nagy fatönk’, ’fatörzs’, ’gerenda’ jelentésű bălvan/bâlvan/balvan szót, és ez alapján Bálványost nyugodtan lehetne Bâlvăniș névvel illetni.
Ehhez analógiákat is talált a távoli Mehedinți megyében (Bâlvănești), valamint a Bánságban (Balvaniște), és látszólag nem zavarja, hogy a környéken csak a 18. század óta jelenlévő románség nem ezt a megnevezést használja a Torjához tartozó üdőlőtelep esetében. Az általa és még hét AUR-os társa által aláírt törvénykezdeményezést október 4-én iktatták, és a kezdeményező szerint a Román Akadémia támoagatását is magukénak tudják.
A Bálványos elrománosítását célzó törvénytervezetet egyelőre nem tárgyalja a szenátus – tudtuk meg Fejér László Ödöntől, az RMDSZ Kovászna megyei szenátorától. Ez viszont korántsem jelenti azt, hogy a veszély végleg elmúlt volna.
Fejér László Ödön hétfőn arról tájékoztatott, a szenátus állandó bürója egyelőre nem tűzte napirendre a kérdést, ahhoz előbb megvárják a kormány illetékes szervének állásfoglalását. Ezt elvileg a hónap végéig kell megküldenie, és majd csak azt követően kerülhet sor a megvitatására.
Az RMDSZ Kovászna megyei szenátora felháborítónak tartja, hogy még ma is akadnak olyan politikusok, akik Trianon utáni elrománosítási törekvések szellemét akarják újjáéleszteni. Meggyőződése szerint a Bálványos névhez már csak azért sem szabad hozzányúlni, mert az mostanra országos brand-et testesít meg, ráadásul nemcsak a környékbeli, az ország más részein élő románok is immáron évszázadok óta ezen a néven ismerik a Torjához tartozó fürdőhelyet.
„Ez a törvénykezdeményezés is jól mutatja, hogy az AUR-t milyen szándékok vezérlik, illetve mily eszközök révén képzelik el ők Románia fejlesztését, és hogy Neagu Ionuț menyire tiszteli az itteni embereket, a hagyományainkat, az örökségünket” – tette hozzá a háromszéki politikus.
A Kézdiszék melletti, de jogilag nem a székhez, hanem 1876-ig Felső–Fehér vármegye enklávéjához tartozó Bálványosvárat vélhetően a magukat a székely rabonbánok leszármazottjainak tartó Aporok építtették valamikor a 11–13. században, a hagyomány szerint már Szent István uralkodása idején, „mikor ő a magyarokat a keresztény hitre térítette, némelyek a gonoszságban makacsul megmaradván a Bálványos nevű várakban áldoztak hamis isteneiknek.”
Az ősvallásnak a római katolicizmussal folytatott végső küzdelmét Jókai Mór is feldolgozta Bálványosvár című regényében. Az írott források 1360-ban Castrum Balwanus néven említik. Ugyanakkor Tusnádfürdő mellett is közismert a csíki Bálványosvár, a Szolnok–Doboka történelmi vármegye területén pedig egy másik Bálványosvár maradványai.
A Bálvány(os) szó már egy 1002-ből származó oklevél későbbi átiratában előfordul, a tihanyi apátság 1055-ös alapítólevelében baluuan, az 1211-es Tihanyi összeírásban pedig Balanus formában szerepel ’kőoszlop, határkő’ jelentésben. Bálványos formában 1584-ben, bálványoz formában 1508-ban írták le először, legalábbis a fennmaradt oklevelek tanúsága szerint.
A finnugor lóellenzővel szerkesztett A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szláv átvételnek tartja, bár elismeri, hogy az orchoni feliratokban szereplő balbal (‘síremlék’) szóval is összefüggésbe hozható. Ez viszont vélhetően kínai eredetű, így akár tőlük is átvehettük, közvetlenül vagy a hunok révén, és így végső soron az sem elképzelhetetlen, hogy a szlávok tőlünk vagy valamelyik ótörök néptől kölcsönözték, és onnan került – jóval később – a románba. Ugyanis a szlávban is elsősorban ’nagy kő, sziklatömb, gerenda, oszlop, szobor’ jelentésben használják, és koránt sincs annyi többletüzenete, mint a magyarban.
Azt már csak érdekességként tesszük hozzá, hogy egyes feltételezések szerint a „bálvány” szónak az ószövetségi „Baal” névhez, a kánaáni népek pogány isteneihez lehet köze; a héber baál szó is eredetileg ’úr, férj’ jelentésű…
Fotó: Kocsis Károly
Semmi közük a bunkó románoknak Bálványoshoz,amikór épült még nem is léteztek ők.