Az orvoslás legnehezebb része

A Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház a járvány miatt leginkább érintett osztályát, az aneszteziológia és intenzív terápiás részlegét mutatták be sajtótájékoztatón, ismertetve azokat az eljárásokat is, amelyekben a betegeket részesítik életveszély esetén.

A felvezetőben András-Nagy Róbert menedzser elmondta: az első Covid19-cel fertőzött beteg tavaly március 22-én került kórházba, ami megváltoztatta a kórházi protokollt, a gyógyítás módját és sok minden mást is az orvoslásban. A legtöbb beteg jelenleg is súlyos vagy nagyon súlyos állapotban van, intenzív terápiás ellátásra szorulnak.

Az aneszteziológia és intenzív terápiás osztály három részből áll: a műtétekhez biztosított érzéstelenítés és altatás mellett itt látják el az intenzív terápiára szoruló betegeket, de transzfúziós részleg is van az osztályon – magyarázták a meghívott orvosok. Az osztályon jelenleg tíz orvos és öt rezidens dolgozik, munkájukat 25 asszisztens és 5 ápoló segíti.

Dr. Buzsi Janka, ATI szakorvos osztályvezető arról számolt be, hogy a tavaly tavasszal kezdődő járvány milyen kihívások elé állította őket, hogyan szervezték át az osztály tevékenységét, hogy a pácienseket, de saját magukat is megvédjék. Az első súlyos állapotú koronavírusos beteg, egy 49 éves nő márciusban került az osztályra súlyos izomfájdalmakkal és veseelégtelenséggel, de akkor még nem volt lehetőség azonnali tesztelésre, így a teljes részleg karantén alá került. Ezt követően szervezték át teljesen az osztályt, és két emeleten megosztva dolgoztak.

Az orvos elmagyarázta: a kritikus állapotban lévő betegek kezelése összetett folyamat, általában az intenzívre kerülő páciensek több szervi elégtelenséggel érkeznek, és ezen a kritikus, életveszélyes ponton segítik át az orvosok. Mint mondta, ez csapatmunka, fontos a nővérek, szakápolók munkája is, hiszen egy kritikus állapotú beteget azonnal el kell látni, megoldást kell keresni a szervi elégtelenségekre, pótolni kell a légzést, ami az intenzív terápia különlegessége, gépek segítségével tartják fenn az életfunkciókat, miközben kezelik a többi betegséget is.

A koronavírus-tapasztalatokkal kapcsolatban a főorvos elmondta: szemben más egyéb tüdőbetegségekkel, ami légzési elégtelenséghez vezet, a Coviddal fertőzött betegeknél meglepő volt az extrém oxigénhiány. Azt tapasztalták, hogy azelőtt ez a hipoxiás állapot összeegyeztethetetlen volt az élettel, de ezek a betegek mégis megőrizték öntudatukat, alacsony szaturációval is beszélgettek. Ilyen esetekben először a non-invazív légzéstámogatással segítik a pácienseket, azaz a beteg spontán légzését segítik, amennyiben nem hatékony a kezelés, akkor intubálásra kerül sor. Az orvosok munkájának talán legnehezebb része az, hogy el kell magyarázni a betegnek, hogy mélyaltatásba kerül, elveszíti öntudatát, és egy gép veszi át tüdeje helyét a légzésben, azaz indukált mélykómába kerül.
A koronavírusos betegek bennfekvési ideje is megnőtt, átlagosan 14 napot, de akár egy hónapot is volt kórházban intenzív terápiás ellátásban lévő páciens. Az elhalálozási mutató is nőtt 25–30 százalékról 45-re. Tavaly márciustól 971 beteget kezeltek az intenzíven, ennek mintegy 25 százaléka volt Covid19-cel összeköthető.

Az osztály jelenleg is két emeleten működik, egyaránt kezelnek koronavírussal fertőzött és negatív pácienseket is, előbbiek közül azonban továbbra is magas azok száma, akik súlyos vagy nagyon súlyos állapotban vannak. Az aszimptomatikus betegek nem szorulnak terápiás kezelésre, de ilyen páciense jelenleg nincs a kórháznak– emelte ki dr. Buzsi.

Az osztály működését és felszereltségét összefoglalva az osztályvezető orvos elmondta: ahhoz, hogy a megváltozott életfunkciójú vagy szervi sérüléseik által életveszélyben lévő betegeket ellássák, megfelelő felszereléssel és személyzettel rendelkeznek, viszont a létszámbővítés itt is fontos, éppen ezért a közeljövőben újabb két orvosi állást hirdetnek meg, de rezidenseket is várnak.