Az idei medvekvóta felét már kimerítették Háromszéken

Aggasztóan megnőtt a medveészlelések száma az elmúlt hetekben Kovászna megyében – közölte Ráduly István prefektus keddi sajtótájékoztatóján. Mint kiderült, idén már 28 medvét kilőttek Háromszéken az engedélyezett 54-ből.

Hirdetés

Annyi medve van a megyében, amennyi egész Nyugat-Európában nincs – közölte Ráduly István prefektus, Gheorghe Neagut, a Környezetvédelmi Ügynökség igazgatóját idézve. Több mint 2000 példány él a megyében, miközben 400 egyednek lenne ideális élőhely. A 112-es sürgősségi hívószámon csak ebben a hónapban 11, medvék jelenlétére vonatkozó bejelentést fogadtak, és idén összesen 29 olyan eset történt, amely a csendőrség mozgósítását igényelte.

Ebben az évben egy személyre támadt rá a nagyvad – az eset Szárazajtán történt –, az illetőt súlyosan megsebesítette az állat, utólag kártérítési igényt is benyújtott a Környezetvédelmi Hivatalhoz – tudtuk meg a sajtótájékoztatón. Ráduly István úgy véli, a polgármesterek egyre bátrabban hoznak döntést arról, hogy a településekre ismételten bejáró, vészhelyzeteket okozó medvéket a 81-es sürgősségi kormányrendelet alapján kilövessék. A kormánybiztos elmondta, arra kérte az illetékeseket, a vadásztársaságokat és a helyi elöljárókat, hogy elsősorban ezeket a zavart okozó példányokat lövessék ki a kvóta keretéből (ami az idén 54, akárcsak tavaly).

Hétfőn sürgősségi eljárással Csernátonban kellett egy medvét kilőni, miután egy bocsos egyed előző éjjel behatolt egy felsőcsernátoni üzletbe, majd másnap visszaért ugyanoda. Ekkor azonban már jelen volt a helyi illetékes bizottság, és a medvét a helyszínen kilőtték, miután az rátámadt a helyiségbe belépő vadászra. A négyhónapos bocsot elaltatták, majd a balánbányai medvemenhelyre vitték – részletezte érdeklődésünkre Dán András állatorvos, aki részt vett az akcióban.

Kedden reggel Maksán is befogtak egy nagyvadat egy medvecsapdával, azt a Bodoki-havasokba vitték.

Most csak ott van medveprobléma, ahol nem megfelelő a hozzáállás

Nagy a mozgás az utóbbi időben, nagyon sok anyamedve van a környéken – erősítette meg Szász István Endre mikóújfalusi állatorvos, akit az utóbbi hónapok tapasztalatairól faggattunk. Abban a megkérdezett is egyetért a prefektussal, hogy a polgármesterek kezdenek bátrabban élni a 81-es kormányrendelet biztosította lehetőségekkel.

Ha elég nagy „traumát” okoznak az állatnak, megoldás lehet a nagyvadak áthelyezése is, amit legtöbbször a saját vadászterületeken belül ejtenek meg, de a tapasztalat szerint az eltávolított állatok legalább fele visszatér. Az állatorvos, aki maga is több község polgármesteri hivatalával áll szerződésben, hogy szükség esetén a sürgősségi bizottság tagjaként közbelépjen, úgy véli: „Medveprobléma csak ott van, ahol nem megfelelő az önkormányzat hozzáállása”.

Vannak ugyanis olyan polgármesterek, akik nem szerződtetnek állatorvost, mivel nincs sűrű medvejárás a környékükön és nem fizetnék a szakembereknek a havi díjat. Mások pedig a vadászokkal nem szerződnek, mert esetlegesen ők maguk is vadásznak, és érdekellentét esete áll fenn. Így viszont szükség esetén nincs ahogy közbelépni – magyarázta a szakember. Mindezek mellett rá kell szánni az időt és energiát is arra, hogy felkészüljenek a medve fogadására, ha az megjelenik a településen, ahhoz viszont informálódni kell a lakosoktól (merre jár, mikor jelenik meg az állat), és esetleg órákat, napokat készenlétben állni, továbbá be kell fektetni egy medvebefogó ketrecbe is. Enélkül nem lehet eredményt elvárni – szögezte le Szász István Endre.

„Az nem működik, hogy felhívják az állatorvost, hogy „csinálj valamit a medvével”. Első körben a vadászoktól kell begyűjteni az információt az állatról, az állatorvos „nem fog odamenni »földhözverni« a medvét, egy ütőképes csapatot kell felállítani” – zárta beszélgetésünket Szász István Endre.

Címlapfotó: Pál Árpád