A szarvasbőgés időszakáról: amilyen különleges, annyira veszélyes is

A szarvasbőgés időszakába léptünk, mostantól egészen október első feléig érdemes figyelmesen közlekedni az utakon. Sőt, ebben a periódusban erősen ajánlott kerülni az erdőket, a terepjárművesek ugyanis nem csak az állatokat zavarják meg, de felesleges veszélynek is kiteszik magukat, megnehezítve a vadgazdák munkáját. Hadnagy Lehel, a Szilos Vadásztársaság igazgatója avatott be a részletekbe.

Az év egyik legkülönlegesebb szakaszába érkeztünk, szeptember 10. és október 10. között szarvasoktól lesznek hangosak az erdők. Az egy hónapos párzási periódus azonban cseppet sem veszélytelen, hiszen több száz kilós állatokról beszélünk, amelyek a szokásosnál gyakrabban tévedhetnek az úttestre. A vadgazda figyelemre inti az autósokat, és határozottan kéri a terepjárósokat: kerüljék a bőgőhelyeket.

Nem csak este aktívak

A szarvasbőgés nagyjából szeptember 25. és október elseje között tetőzik. Hadnagy Lehel vadgazda szerint ilyenkor még inkább számítani lehet az állatokkal való találkozásra még akkor is, ha térségünkben nem kifejezetten nagy a vadsűrűség. „A kereső bikák, amelyeknek nincs háremük, mindig mozgásban vannak. Amikor nincsen párzás, akkor általában meghatározottabb mozgásterük, de ebben az időszakban többször nagyobb távolságokat tesznek meg” – magyarázta a Szilos Vadásztársaság igazgatója.

A nagyvadak általában szürkületkor, este lendülnek mozgásba, de ez sem írott szabály. Éppen ezért a szakember azt ajánlja az autósoknak, hogy leginkább a települések között legyenek figyelmesek, közlekedjenek óvatosabban, csökkentett sebességgel. „Főként a fiatalabb egyedekre jellemző, hogy napközben is mozognak. Sőt, amikor a bőgés a csúcsára ér, akkor bizony napközben is van aktivitás, akár déli 12 órakor is lehet bőgést hallani” – hangsúlyozta.

A terepjárósok figyelmébe

Hadnagy Lehel felhívta a figyelmet: a kontrollálatlan terepmotorozás, terepautózás más időszakokban sem engedélyezett, kizárólag az erre kijelölt utakat szabadna használni. „Azt szeretném kérni, hogy ebben az időszakban ezt mellőzzék a civilek, mert több okból is gondot okoznak. Vannak bizonyos bőgőhelyek, amelyeket sokan keresnek fel sötétedés előtt, hogy szarvasbőgést hallgassanak. Ezzel akadályozzák a munkánkat, sőt, ez az autósbaleseteknél is veszélyesebb lehet, hiszen éles fegyverekkel vadászunk” – nyomatékosította az igazgató.

A bikavadászat ugyanis a gyümölcse a vadgazdák munkájának, az innen befolyó összeg pedig nagy mértékben hozzájárul a következő évi költségvetéshez. Ebből tudják finanszírozni a fizetéseket, a vadak etetését, a vadkárok megelőzését is. A vadászatot pedig jelentősen befolyásolja, ha a terepjárművek jönnek-mennek, megzavarják az állatokat. Ami pedig ennél is fontosabb, az emberek saját magukat is veszélynek teszik ki, egy eltévedt puskagolyó, egy előreláthatatlan mozdulat az állatok részéről súlyos sérüléseket, károkat is okozhat.

Amikor elkerülhetetlen az ütközés

Az előző évekre vonatkozóan Hadnagy Lehel elmondta: tudomása szerint a Csíki-medencében inkább szarvasteheneket, borjakat gázoltak el az autósok. Viszont ezek is nagy kárt tudnak tenni, hiszen nagytestű állatok, 250 kilogrammosak is lehetnek. A baleset azonban gyakran elkerülhetetlen, és ha a baj megtörtént, a következményekkel is számolni kell.

„A törvény szerint abban az esetben, ha vadakra figyelmeztető tábla közelében történt a baleset, a felelősség teljes mértékben az autóvezetőre hárul. Ha az érintett útszakaszon nincs kihelyezve ilyen tábla, akkor viszont az útügyet terheli a kár” – ismertette Hadnagy Lehel. Abban az esetben, ha az állat elpusztult, a felelősnek kötelessége megtéríteni annak értékét is.

Képünk illusztráció.

Fotó: Pexels