Lovas zarándokok járják körbe Székelyföldet
Háromhetes székelyföldi zarándoktúra kezdődött május 26-án Székelyzsomborban, az út ...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A miniszter Ráduly István prefektus és a minisztérium árvízvédelmi igazgatósága vezetőjének kíséretében járta végig a természeti katasztrófa által sújtott falvakat, Bácsteleken pedig Tamás Sándor megyetanács-elnök és Tăraș Silviu kökösi polgármester jelenlétében nyilatkozott a sajtónak.
Mint mondta, arról szeretett volna megbizonyosodni, hogy a hatóságok nemcsak jelen vannak, hanem összehangoltan és jól szervezetten végzik a dolgukat. Elégedetten konstatálta, hogy a mozgósítás példaértékű volt, és eddig a megyében nem regisztráltak különösen nagy károkat. Reményét fejezte ki, hogy a szerda éjszaka is rendkívüli események nélkül telik el, de a helyzet továbbra is kritikus – értékelte – mert az emberek kimerültek és ijedtek, a talaj, a gátak teljesen átáztak.”
A miniszter a bácstelekiek és az újságírók részéről is azzal a kérdéssel szembesült, hogy az utolsó nagy árvíz (2018) óta miért nem tettek semmit a gátak megerősítéséért. Fechet szerint a gátak eddig jól ellenálltak a víz nyomásának, ami azt bizonyítja, hogy jól meg voltak csinálva. Késő délutánig a megyében nem voltak elárasztott házak – de ennek a kockázata valós –, vannak viszont olyan udvarok, melléképületek, amelyekbe behatolt a víz.
A miniszter a klímaváltozással, az azzal együtt járó és egyre gyakoribb szélsőséges időjárási jelenségekkel magyarázta, hogy országszerte az eddigi árvízvédelmi munkálatok nem mindig bizonyultak elégségesnek ahhoz, hogy az emberek életét megvédjék. Mivel szinte minden hónapra esik egy rendkívüli időjárási helyzet (jégverés, árvíz, kései fagy) újra kell gondolni azt a procedúrát, amely szerint sürgősségi esetekben helyi szinten döntést hoznak, illetve az embereket tájékoztatják, értesítik – fejtette ki Mircea Fechet.
A Kovászna megyei hatóságok más megyékből is segítséget – főleg tűzoltókat – kértek a kritikus helyzetek menedzseléséhez, jelen pillanatban sem emberben, sem munkaeszközökben és gépekben, sem pedig üzemanyagban nincs hiány, mindezek ellenére a következő 24 óra kritikus lehet, ha a folyók vízgyűjtő területén további esők lesznek az éjjel – nyilatkozta a miniszter.
A kökösi polgármester (Bácstelek Kökös község egyik faluja) érdeklődésünkre elmondta, az 500 centiméteres vízállás lesz a kritikus határ: jelenleg 490-et mérnek, de szerda reggel volt már 550 centiméter is. A Tatrang folyón levő víztározó zsilipjeit jobban megnyitották, még várható egy 15–20 centis vízszint növekedés. 2018-ban, az utolsó nagy árvízkor 440-es vízszintnél szakadt át a gát, most ellenállt az ennél is nagyobb áradásnak, ami azt jelenti, hogy a gátak jó állapotban vannak – vonta le a következtetést Taras Silviu. Ezért az elöljáró nem is vádolja azzal a vízügyi hatóságot, hogy nem tette meg, amit tennie kellett a lakosság és a földek védelme érdekében. Úgy véli, a lakosság csak bűnbakot keres, és talál.
Bácsteleken nem a Tatrang jelenti a legnagyobb gondot a községvezetésnek, hanem az a vízgyűjtő csatorna, amely összegyűjti a bikfalvi hegyekről lefutó vizet és belevezeti a Feketeügybe. Ám most a megáradt folyóból felnyomult a víz a csatornába, annak a gátja elszakadt, és a szétterülő víz veszélyezteti a házak egy részét. Ennek ellenére még mindig nem tartanak ott, ahol a 2018-as árvíznél, de az előrejelzéseket látva a polgármester nem optimista: ha el is állna az eső, még egy napig kritikus lenne a helyzet, mert egy nap kell ahhoz, hogy Kézdiszékről és Orbaiszékről levonuljon az árhullám.
A gátakat eközben folyamatosan figyelni kell, hiszen Kökös felé is van a Feketeügynek egy több tíz kilométeres gátja, és az Olt gátja is érinti a települést. Így a korábbi tapasztalatok alapján a gyengének mutatkozó pontokat rendszeresen figyelik. Szerdán reggel ismét evakuáltak a faluból néhány személyt a dobollói sportcsarnokba, de valószínűleg ők is visszatértek eddig a faluba.
Ami a miniszter látogatását illeti, a polgármester szerint ennek pozitív hozadéka lehet. Bízik benne, hogy a község kap annyi támogatást, amivel a tönkrement infrastruktúrát – az aszfaltozatlan utakat, amelyeken a homokot hordó nehéz kamionok járnak, a mezei utakat, amelyek alapja felázik – rehabilitálni lehet.
„Ma Bácsteleken, Dobollón és Márkosréten jártunk – a legsúlyosabban érintett településeken – Mircea Fechet környezetvédelmi miniszterrel együtt. A helyszínen beszéltük át a legsürgetőbb intézkedéseket, és konkrét megoldásokat keresünk, hogy a jövőben megelőzhessünk ilyen tragédiákat. Az emberek nem várhatnak papíron létező tervekre – tettekre van szükségük” – fogalmazott közösségi oldalán Tamás Sándor megyei tanácselnök. Közölte továbbá, hogy jelenleg „kritikus a helyzet a Zágon-patak árterületén is, Nagyborosnyó, Páké, Papolc környékén sokan küzdenek, hogy megmentsék a lakott területeket, háztartásokat.”
Fotó: Tamás Sándor/Facebook