21. századi múzeummá válik a Kós-épület

Hamarosan befejeződik a Székely Nemzeti Múzeum felújítása, melynek eredményeképpen a Kós Károly által tervezett épületegyüttesben egy, a 21. század igényeinek megfelelő intézmény nyitja újra kapuit újragondolt, korszerűsített kiállítóterekkel, modern restaurátor-műhelyekkel és újonnan kialakított múzeumpedagógiai terekkel, hiszen a terv az, hogy minél több gyereket bevonzzanak a foglalkozásokra. Minderről, illetve az intézmény jövőbeli szerepéről, tervekről Vargha Mihály igazgatóval beszélgettünk.

„Nagyon jól haladnak a munkálatok, hamarosan hivatalosan is átvesszük az épületet, ezt követően pedig egy jó bő félévre lesz szükségünk, amíg visszaköltözünk. A terveink szerint október végén, november elején fogjuk a szalagot elvágni, addig is Lábasházban működik tovább a múzeum. A kiköltözésünk óta, 2019-től ott folytatjuk a szakmai munkát, a kiállításoktól a könyvbemutatókig, koncertekig. Sikerült a város ezen patinás épületét is bevonni a kulturális körforgásba, ez a látogatottságunkban is megmutatkozik, a tavaly hatezer ember vett részt a programjainkon, ennek háromnegyede gyerek, mindez annak köszönhető, hogy jól működik a múzeumpedagógia, és folyamatos a közönségszervezés” – értékelt Vargha Mihály.

Vargha Mihály igazgató: „idén sem a mennyiségre, hanem a minőségre törekszünk a kiállítások terén” (Fotó: Henning János)

Fel kell tornázni a látogatók számát

A cél pedig az évi látogatószám megduplázása, ami korántsem lehetetlen az igazgató szerint, hiszen a karantén alatt, a Lábasházban számos stratégiát kidolgoztak arra vonatkozóan hogyan hirdessék még hatékonyabban a megyében, illetve a megyén kívül a tevékenységeiket. Egyébként a látogatószám növekedése a pályázat egyik teljesítendő feltétele. Mint ismeretes, a teljes beruházás összértéke 21,8 millió lej, ebből 16,8 milliót lejt biztosít az Európai Unió.

„A célcsoportokat is bővítenünk kell, a jó példákat már évek óta tanuljuk a kitűnő magyar múzeumoktól, minden évben ott vagyunk a magyar múzeumigazgatók országos szimpóziumán, Visegrádban, ahol rengeteget lehet tanulni, és a kapcsolatépítés szempontjából is fontos. Többek között egy ilyen szakmai kapcsolatnak köszönhetően kaptuk meg a Magyar Néprajzi Múzeumtól az ún. brandkönyvet, ami alapul szolgált a dizájnerünknek, mert ahhoz hasonló tervezést kértünk tőle…” – részletezte az igazgató.

A múzeumkert, a park esetében a leglátványosabb a megújulás

Nem költöznek ki a Lábasházból, akkor sem, miután megnyílik a múzeum, ahová csak a régészet, történelem, néprajz tartalmak kerülnek vissza, ugyanis még mindig nincs képtáruk, így a képzőművészeti részlegnek maradnia kell, sőt, mondhatni, ideális hely mind az épület fekvését, mind a korábbi szerepét tekintve, hiszen eddig is a pincéje adott helyet a kortárs képzőművészeti kiállításoknak, ezután viszont az emeleten is ilyen jellegű tárlatok lesznek.

Rejtett kincsek kerülnek felszínre

Ősszel egy Gábor Áron-kiállítással adják meg az esemény rangját, amely az igazgató meglátása szerint „remélhetőleg minden eddigi várakozást felül fog múlni.”

„Az eddigi tárgyközpontú és tradicionális kiállítási rendet egy picit felrúgjuk, nagyobb hangsúlyt kapnak a multimédiás technikák. Szintenként nyílik meg a múzeum, elsőként a földszintet lakjuk be, ott Gábor Áron lesz a főszereplő, többek között az ágyúja, amelyet csak a költözésünk során 40 ezren láttak hét magyarországi helyszínen. Erre a megnyitóra 25 millió forintot nyertünk a Géniusz programból, még hozzáteszünk 100 ezret a saját költségvetésünkből, és egy igazi, nagymúzeumhoz méltó nyitóeseményünk lesz” – fogalmazott Vargha Mihály.

Más, „titkokat” is megtudtunk a még lakat alatt álló intézmény felújításáról. Például azt, hogy a múzeum földszintjén található egy katolikus szentély, amely sokáig raktárként működött, néhány éve kapta vissza eredeti rendeltetését. Ezt a református Kós Károly azért építette, hogy az erdélyi felekezetek közti barátságot, egymásra figyelést szimbolizálja, és most sikerült visszaállítani, kibővíteni. Az igazgató elárulta, hogy ennek megnyitójára a Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekest, Petrás Máriát tervezi elhívni, mert azt szeretné, ha a kis kápolnában felcsendülne a csángó ima.

Az épület első emeletét 2024-ben nyitják meg, ennek fénypontja a díszterem lesz, ahol Bartók Béla 1924-ben koncertezett, és történetesen ennek 100. évfordulója lesz, a tervek szerint a korabeli műsorfüzetben szereplő műveket fogják eljátszani neves, magyar és román művészek. A múzeum felső szintje viszont csak 2025-ben lesz látogatható.

„A felújítás után logikusabb elrendezést kaptak a termek, egy példát mondok: a könyvtárunk három helyszínen volt, ezt tömbösítettük, ilyen megoldásoknak köszönhetően 30 százalékkal megnőtt a kiállítási felületünk” – újságolta az intézményvezető. – „Száztíz éve épült ez a múzeum, sajnos, a kiállítási terek nem rendeltetésszerűen voltak használva, a torony, ami az épület egyik ékszere, egy 80 négyzetméteres raktár volt, tele újságokkal, 1500–2000 kiló súly, gyúlékony anyag, csoda, hogy nem történt baleset. Ezentúl viszont a torony és a műterem látogatható lesz.”

Mindezek fölött a múzeumkert, a park esetében a leglátványosabb a megújulás: azon túl, hogy közel 10 ezer új növényt ültetnek el, térvilágítás, egyedi villanyoszlopok, beépített öntözőberendezés, játszótér, új, a környezetbe beolvadó színpad, modern, és nem tájidegen női és férfi mosdók dicsérik Herczeg Ágnes tervező munkáját.

És ha a pályázatuk nyer, mert a megyei önkormányzat már elkészíttette a megvalósíthatósági tanulmányt, a szomszédos 40 ár területen, a romkertben fog felépülni az irodáknak, az ajándékboltnak, további restaurátor-műhelyeknek is otthont adó új épület.