Felhívás!

Szolgálat a közösség érdekében

Szolgálat a közösség érdekében

„A község gyarapodására kívánom fordítani mindazt a tudást, tapasztalatot és kapcsolati tőkét, amely felhalmozódott az évek során szerte az országban és az anyaországban is” – fogalmaz Varga Attila jelenlegi esztelneki községmenedzser, aki idén ismét indul a polgármesteri tisztségért, amelyet már korábban is betöltött, így van tapasztalata elöljárói szerepben. Vele beszélgettünk arról, hogyan látja Esztelnek jelenét és jövőjét.

– Mi motiválta arra, hogy induljon a polgármesteri székért?

– Egy Coelho-idézettel kezdeném: „Az út maga sokkal fontosabb, mint az, ami útnak indított.” Az utam távolabbról vezetett Esztelnekre, és nem azért, hogy községvezető legyek, hanem teljesen más okból. A körülmények alakították így az életemet, és volt valami sorsszerűség abban, hogy 2004-ben Kézdiszentkereszten alpolgármesternek választottak. Esztelneket képviseltem az akkori községközpontban, azt a terhet és felelősséget bízta rám a falu, hogy a függetlenségéért dolgozzam, ez legyen a cél. Másfél évre rá, 2006. január 1-én két falu álma vált valóra: Esztelnek ismét önálló község lett, Kurtapatakkal együtt. Innentől kezdődően elindult egy fejlődési folyamat, mely azóta is tart. Némi önkormányzati tapasztalattal már rendelkeztem, ami abban a helyzetben nagyon fontos volt, ugyanakkor erős támogatottsággal bírtam, ami a településeken meg is látszott. Megkezdtük a járhatatlan utak rendbetételét, hidakat, pallókat építettünk. Bővítettük az iskola épületét, községházát, új óvodát építettünk. Folyamatosan újítottuk a művelődési házat, a középületeinket, a köztereket, támogattuk az egyházat, a kultúrát. Elsőként szerveztünk falunapokat a környéken. Egyik kezdeményezője és első elnöke voltam az Angustia Egyesületnek, mely a felsőháromszéki önkormányzatokat, vállalkozókat és civil szervezeteket tömörítve a térség fejlesztését hivatott szolgálni. Nem véletlen, hogy Esztelneken van a székhelye, és nem a térség központjában, Kézdivásárhelyen. Minden pályázati lehetőséggel éltünk, és amit lehetett, a községben meg is valósítottunk. Sokkal nagyobb községekben nincs ilyen fokú fejlődés, mint például a kanalizálás, mely egyik nagyon fontos lépés volt. Kérdőívek által felmértük a lakosság igényeit, és a legtöbben a szennyvízhálózat kiépítését igényelték. Ezek a fejlesztések mind-mind a lendületet és a befektetett munkát tükrözik – ezt szeretném folytatni a következő években is. Mindazt a tudást, tapasztalatot és kapcsolati tőkét, amely felhalmozódott az évek során szerte az országban és az anyaországban is, a község gyarapodására kívánom fordítani. Erre fókuszálok, és arra is, hogy ezt a tapasztalatot továbbadjam egy fiatal pályakezdő számára.

– Milyennek írná le saját szavaival Esztelneket, Esztelnek lakóit, a közösséget?

– Esztelnek folyamatos változásban levő település, mely sokat szépült az elmúlt években, ugyanakkor van még hová fejlődnie. Természeti adottságai elképesztőek: gyönyörű környezetben található, a természetet kedvelők számára igazi paradicsom. Izzasztó emelkedők, helyenként köves út, lápok és gödrök is akadnak, vadállatokkal is könnyű találkozni a környéken, mégis, aki elszánja magát, és kimegy mondjuk a Gyertyánosba, az rácsodálkozva fogalmazhatja meg magában, milyen csodálatos a környék, mekkora a nyugalom, és milyen szerencsés, hogy itt lehet. Esztelnek lakói barátságos, nyíltszívű emberek. Jó példa erre a Faluséta alkalmával mutatott hozzáállásuk. Ahogy kinyitották a kapukat, úgy tárták mellé a szívüket. Abban a kalácsban vagy gyümölcsben, amit kínáltak, benne volt az egész lelkük. A községből is sokan keresik máshol a kenyerüket, azt szeretném, ha azok a fiatalok, akik jelenleg távol élnek, miután megjárták magukat a világban, tapasztalatot, tudást és pénzt szereztek, visszatérjenek a szülőfalujukba, vállalkozásokat hozzanak létre, és itt éljenek, gyarapítsák a közösséget, valamint továbbvigyék az idősebb generációtól örökölt hagyatékot.

– Melyek a település erősségei, és melyek a gyengeségei?

– Ami esetleges hátrány volt egy évvel ezelőtt, az most kifejezetten előny számunkra, gondolok itt a jelenlegi helyzetre, hiszen egy járvány kellős közepén vagyunk. Ez jó példa arra, hogy milyen gyorsan változhat a helyzet, és amit hátránynak gondolunk, az esetenként nem is az. Erőssége tehát a településnek a földrajzi elhelyezkedése, a nyugalom, a tiszta levegő, hogy minden megvan, ami az élethez szükséges. Gyengeségei közé sorolom a munkanélküliséget, viszont ez nem csupán ránk jellemző, hanem sajnos az egész környékre. A gyár bezárása minket is váratlanul és felkészületlenül ért, előzetes információkat nem kaptunk a vezetősége részéről. Sajnos ez nem csupán az elbocsátott alkalmazottakat és azok családjait érinti, hanem az önkormányzatot is, hiszen jelentős bevételtől esett el a falu. Minden lehetséges úton elindultunk, hogy lehetőséget találjunk a gyár újraindítására.

– Folytatnak-e kampányt a szeptemberi választásokra készülve?

– A járvány előtt, a júniusi választásokra készülve úgy éreztem, összefogás van a községben, közös célért, a közösségért indulunk együtt egy fiatalos csapattal, akik egy következő ciklusban már tapasztaltként vehetnék át a stafétát. Sajnos ez az egység egyéni érdekek miatt megbomlott, és jelenleg ez a kis közösség két táborra szakadt. Azt szeretném mindenkinek elmondani, hogy a polgármesteri tisztséget nem hatalomnak, nem munkahelynek tekintem, hanem szolgálatnak a közösség érdekében. Tudom, hogy vannak, akik mást gondolnak, hogy már eleget voltam vezető pozícióban, ami igaz is, viszont volt mindig mellettem egy csapat, a tanácsosok, akik ugyanolyan, sőt nagyobb döntéshozatallal rendelkeztek. Lehetőségük volt és van mindig javaslatokat tenni, szolgálni a községet. Egy újragondolt csapattal állunk elő a szeptemberi választásokon. Keresztes Botond fiatal vállalkozó személyében látnám jó kezekben az alpolgármesteri teendőket. Őt sem igazán kell a helyieknek bemutatni, családja kurtapataki, ő maga is itt építgeti leendő lakhelyét, nagyapja pedig köztiszteletben álló községvezető volt egykor. Személyében első alkalommal lenne kurtapataki vezetője a rendszerváltás utáni községnek.

– Milyen terveik, elképzeléseik vannak a továbbiakra?

– Folytatjuk a pályázatok benyújtását, igyekszünk minél több európai uniós, állami és magyarországi támogatást szerezni, hogy tovább fejlesszük a községet. Stabil helyi társadalmat szeretnénk kialakítani, helyi vállalkozások létrehozását támogatni. Konkrét terveink vannak, nem a levegőbe beszélek: bekapcsolódtunk a megyei víz- és csatornahálózat kiépítési programjába, belevágunk az egész községet érintő földgázhálózat kiépítésébe. Kiemelt figyelmet fordítunk a kultúrára, a közösségépítő rendezvényekre. Ezt a lakosság is tapasztalhatja, hiszen nagykorúsítást, idősek napját, ünnepre hangolódó rendezvényeket, orgonakoncertet, könyvbemutatókat, filmvetítéseket szerveztünk az elmúlt időszakban. Támogatjuk a néptáncegyüttest, az egyházakat, folyamatosan szépítjük az épületeket. Két nyertes pályázatból a kurtapataki és esztelneki kultúrotthonokat új asztalokkal, székekkel fogjuk felszerelni. Terveink szerint fiatal házasoknak kívánunk építkezésre alkalmas területeket adni, hogy itt telepedjenek meg, gyarapítsák közösségünket.

– Tart-e attól, hogy nem tartják meg a választásokat, esetleg az emberek nem mennek el szavazni?

– Ezt a döntést én nem tudom befolyásolni, ezért nem is foglalkozom vele. Sokkal jobban aggaszt a vírushelyzet. Nem szeretném, ha a járvány érintené a települést, számomra az egészség, a lakosság egészsége a legfontosabb. Nagyon gyorsan reagáltunk a tavasszal is a helyzetre, önkéntesek segítségével maszkokat varrtunk, és ezeket minden portára el is juttattuk, tájékoztató levelet mellékeltünk, a közösségi oldalunkon, plakátokon is folyamatosan közöltük az aktuális híreket. Kérem a falubelieket, vegyenek részt a választásokon, és segítsenek abban, hogy továbbvigyem a község vezetését a megkezdett úton.

Varga Attila jelenlegi községmenedzser, polgármester-jelölt 1965. január 14-én született, kétgyerekes családapa. Felesége Varga Katalin tanítónő. Ditróban nevelkedett, ott és Gyergyószentmiklóson végezte középiskolai tanulmányait. 1990-ben szerzett oklevelet a petrozsényi bányászmérnöki karon. Barótra helyezték ki, ahonnan Kőröspatakra került. 1992-ben költözött Esztelnekre, ide nősült. 2004-ig kisebb megszakításokkal a tanügyben dolgozott, 2004 júniusától a kézdiszentkereszti polgármesteri hivatal alkalmazottja lett mint alpolgármester. 2006 januárjától, a község önállósulásától polgármester volt. A petrozsényi RMDSZ alapító tagja (1990), az Esztelnek-Kurtapataki helyi szervezet elnöke 1996 óta, 2007-től SZKT (Szövetségi Képviselők Tanácsa) tag.

Hozzászólások