Jubilált a fogadalmi búcsú

Jubilált a fogadalmi búcsú

A nagy hőség ellenére több százan vettek részt hétvégén a futásfalvi búcsún, amit huszonöt évvel ezelőtt nyilvánított búcsújáró helynek Jakubinyi György, Erdély püspöke.

A környékbeli papság közreműködésével megtartott szentmise főcelebránsa Tamás József segédpüspök volt, a főpapi mise prédikációját nt. Szabó Lajos kanonok, a sepsiszentgyörgyi központi Szent József-templom plébánosa mondta, aki a 25 évvel ezelőtt hivatalosan engedélyezett első fogadalmi búcsún is prédikált. A szentmisén kéttucatnyi lujzikalagori csángó is részt vett, továbbá – a helybelieken kívül – az anyaországból is érkeztek zarándokok.

Szabó Lajos szentbeszédében arra intette a híveket, hogy a technika csábításaival fűszerezett világban, hitehagyott és közömbös emberek között érdemes a Szűzanyához fohászkodni, érdemes magyarul szépen beszélni és imádkozni. „Gondoljunk csak a legutóbbi, Európát megrázkódtató svéd törvényre, amely kimondta, hogy imádkozni bizonyos helyeken nem lehet! Nekünk Anya kell, drága jó testvérek, aki megtanít bennünket Isten előtt alázatban, leborulva imádkozni!” – fogalmazott a búcsús szentmise szónoka.

A szertartás végén a hívek megkerülték a templomot, az egyházi zászlókat vivő férfiak által vezetett menetben székely és csángó ruhás lányok és asszonyok vitték magukkal a Szűzanya kis szobrát, majd a búcsú nemzeti imánk eléneklésével ért véget.

Hozzászólások
Természetfilm-fesztivál Szentgyörgyön

Természetfilm-fesztivál Szentgyörgyön

Május 24–26. között huszonhét olyan lenyűgöző természetfilmet nézhet meg ingyen a közönség, amelyeket 98 országból beérkezett 1400 pályamunkából válogattak a gödöllői Grassalkovich-kastélyban megrendezendő ötödik természetfilm-szemlére. Ezeket az alkotásokat a Vadon Egyesület, valamint a gödöllői királyi kastélyban működő múzeum jó kapcsolatának köszönhetően ott és itt egyszerre vetítik majd.

Egy sikeres életút kiteljesedése

Egy sikeres életút kiteljesedése

Napjainkban sajnos ritkán fordul elő, hogy egy csinos, sikeres magyar lány, aki előtt a világ kitárult, egy kis porfészeknek tartott, ráadásul Magyarország jelenlegi határain kívül eső városkában telepedjen le, és nemzete múltjával, jelenével, jövőjével, illetve sorsának alakulásával kezdjen el foglalkozni. A nemrégiben Sepsiszentgyörgyre látogató G. Nagy Lilla Imolával ez történt. És nem jött üres kézzel, élete rezdüléseinek kottáját, a Délvidék titkai, Mit ér az ember, ha magyar című könyvét is magával hozta.