Erasmus-program a Bod Péterben

Erasmus-program a Bod Péterben

Hétfőn több tucatnyi helybeli és külföldi diák kereste fel Kézdivásárhelyen az Ady Endre utcában található, 1-es számú elhelyező központot az elrajtolt Erasmus-program kapcsán. A diákok idén a fogyatékkal, hátrányos helyzetben élők sorsával ismerkednek. A programban hetven diák vesz részt.

Az elhelyező központ meglátogatása előtt a diákok Bálint Olga igazgatónő ismertetőjét hallgatták meg, aki az intézmény alapítójáról és annak történetéről tartott rövid összefoglalót, amit munkatársa, Jakabfi Tünde fordított angol nyelvre. Ezt követően a diákok az intézményvezető kalauzolásában megtekintették az elhelyező központot, majd az alapítóról elnevezett kápolnát, végül pedig a 146 éves, 14 féle szociális szolgáltatást nyújtó intézményt, amelynek munkatársai egyaránt foglalkoznak fogyatékkal élőkkel, bántalmazott személyekkel és hátrányos helyzetű gyerekekkel.

Deme Ildikó, a Bod Péter Tanítóképző tanára, programfelelős elmondta: az iskola 2018-ban pályázta meg az Erasmus-programot, a projekt neve HURRAY, ami egy mozaikszó és az angol Human Rights Renewed Among Youngsters rövidítése, jelentése: az emberi jogok felújítva a fiatalok körében.

– Részben a magyarországi, budakeszi iskola segített nekünk, ők a program fő felelősei. Magyarország a projekt főkoordinátora, mellette Bulgária, Románia, Görögország és Olaszország van benne – tudtuk meg a helyi programfelelőstől. Deme Ildikó elmondta, a héten, május 13–17. között a Bod Péter Tanítóképzőben zajlanak a tevékenységek. „Az első nap prezentációk voltak, a diákok bemutatták az országukat jellemző kisebbségi jogokkal kapcsolatos tudnivalókat. Ez elhelyező központ meglátogatása szervesen illeszkedik a programba, a diákok megismerkedhetnek az itt szervezett szociális tevékenységekkel. A hátralevő napokban kirándulások lesznek olyan helyekre, amelyek kötődnek a kisebbségekhez, vagy azok történelméhez. Pénteken lesz a kiértékelés, szombaton hazatérnek a vendégdiákok” – részletezte a tanárnő, hozzátéve, hogy a tanítóképzőben és más iskolákban megszervezett tevékenységek elsősorban a kisebbségi jogok ismertetésére irányulnak.

A kezdeményező budakeszi iskola részéről Baumgartner Szilvia érdeklődésünkre kifejtette: ők pályáztak a programra, amelynek két év a kifutása, tavaly Magyarországot keresték fel a diákok, idén Románián a sor, 2020-ban pedig Olaszországba mennek, utolsóként pedig Görögországot keresik fel. „A program fontos, a kisebbségek és az emberi jogokat ismerhetik meg a gyerekek. Romániában a nemzeti kisebbségeket helyeztük előtérbe, a diákokkal itt felkeressük az ezeréves határt, de a szász vonatkozású helyekre is elmegyünk” – fejtette ki a Nagy Sándor József Gimnázium tanára, a program főkoordinátora.

Hozzászólások
Természetfilm-fesztivál Szentgyörgyön

Természetfilm-fesztivál Szentgyörgyön

Május 24–26. között huszonhét olyan lenyűgöző természetfilmet nézhet meg ingyen a közönség, amelyeket 98 országból beérkezett 1400 pályamunkából válogattak a gödöllői Grassalkovich-kastélyban megrendezendő ötödik természetfilm-szemlére. Ezeket az alkotásokat a Vadon Egyesület, valamint a gödöllői királyi kastélyban működő múzeum jó kapcsolatának köszönhetően ott és itt egyszerre vetítik majd.

Egy sikeres életút kiteljesedése

Egy sikeres életút kiteljesedése

Napjainkban sajnos ritkán fordul elő, hogy egy csinos, sikeres magyar lány, aki előtt a világ kitárult, egy kis porfészeknek tartott, ráadásul Magyarország jelenlegi határain kívül eső városkában telepedjen le, és nemzete múltjával, jelenével, jövőjével, illetve sorsának alakulásával kezdjen el foglalkozni. A nemrégiben Sepsiszentgyörgyre látogató G. Nagy Lilla Imolával ez történt. És nem jött üres kézzel, élete rezdüléseinek kottáját, a Délvidék titkai, Mit ér az ember, ha magyar című könyvét is magával hozta.