Csoma háza belülről

Csoma háza belülről

A 28. Csoma-napok alkalmával megnyitották a Kőrösi Csoma Sándor Emlékház új kiállítását a keletkutató szülőfalujában. A kiállítást dr. Pozsony Ferenc kolozsvári egyetemi tanár és dr. Kinda István, a Székely Nemzeti Múzeum főmuzeológusa rendezte. Munkájukat dr. Szőcsné Gazda Enikő, a Székely Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának vezetője szakmai tanácsadóként segítette. A továbbiakban dr. Kinda István ismertette a kiállítás részleteit.

 

– A ’90-es években rekonstruált, hagyományos beosztású középereszes ház korábbi tárlatát váltó új kiállítás merész koncepció alapján szerveződött: célja a háromszéki katonarendi székelyek lakáskultúrája Kőrösi Csoma Sándor (1784–1842) korabeli korszakának felidézése – mondta Kinda.

Tekintettel arra, hogy a térség néprajzi gyűjteményeiben alig van ebből a periódusból származó bútor, szőttes és egyéb használati tárgy, a kiállítók a korabeli lakások hangulatát az eredeti darabok mellett korhű tüzelőrekonstrukciók, bútor- és tárgytípusok, formák és színek által idézték fel. Az épület három belső teréből a hátsó helyiségben konyhát/lakószobát, az utca frontján lévő teremben tisztaszobát, a kettő közötti szűk helyiségben pedig a középereszes házakban szokásos gabonást/éléskamrát alakítottak ki. A kiállítás törzsanyaga – 19. század eleji bútorok, ládák, kendőszegek, edények – a zabolai néprajzi múzeum helytörténeti és néprajzi gyűjteményéből származik.

A kiállításhoz számos magánszemély és intézmény is jelentős mértékben hozzájárult. A tisztaszobában felépített kandallós tüzelőszerkezet zöld mázas csempemásolatait – 18. századi eredetiek alapján – László Károly kézdivásárhelyi keramikus készítette el. A tüzelő fából készült, gondosan faragott szerkezeti elemei az alsócsernátoni Haszmann Pál Múzeum mellett működő Csernátoni Népfőiskola műhelyéből kerültek ki Bagoly Zoltán, Haszmann Lajos és Haszmann László keze alól. Felépítését Hegyeli Győző és Hegyeli Huba zabolai kályharakó mestereknek köszönhetjük. A lakószoba kemence-rekonstrukciójának fából készült elemeit pedig Kosztándi Árpád csomakőrösi asztalosmester készítette el.

Tárgyadományokkal és hosszú távú kölcsönzésekkel kézdivásárhelyi, zabolai és csomakőrösi személyek is besegítettek. Dr. Bíró Gábor főorvos, Biszak Mária, Bogdán Zoltán és Debreczi Tamás a gyűjteményből hiányzó darabokkal gyarapították a berendezést. A kiállításra kerülő műtárgyak tisztítását és állagvédelmét a zabolai múzeum munkatársa, Gál Judit végezte el. Az emlékházat gondozó Teleki Gabriella, Magyari Mária Márta és Teleki Attila tárgyadománnyal és kétkezi munkával is hozzájárult a megvalósításhoz.

– Bende Tamás csomakőrösi református lelkipásztor a munkálatok összehangolásától kezdve a berendezésig mindenből derekasan kivette a részét – az ő segítsége és támogatása nélkül az emlékház kiállítása nem tudott volna megújulni – mondta Kinda. A megnyitó napjára a papolci református egyházközség kölcsönadta a tulajdonában lévő 1798-as datálású, festékes úrasztali terítőt, mely szín- és motívumvilágával a Csoma idejében használt lakástextíliák hangulatát teremtette meg a berendezett tisztaszobában.

Az Egy orbaiszéki katonarendi család lakáskultúrája a 18–19. századok fordulóján címet viselő kiállításhoz szakmai és logisztikai támogatást nyújtott Kovászna Megye Tanácsa és az általa fenntartott intézmények: a Székely Nemzeti Múzeum és a Kovászna Megyei Művelődési Központ. A Bethlen Gábor Alap pedig a Csángó Néprajzi Múzeum elsőszámú támogatójaként érdemel köszönetet.

A tárlat kurátorai remélik, hogy az emlékházat meglátogató diákok, érdeklődők az új kiállítás segítségével könnyebben felidézhetik azt az orbaiszéki lakáskultúrát és otthonos családi teret, melyet Csoma Sándor még gyermekként ismerhetett meg szülőfalujában.

Hozzászólások