Felhívás!

Az idei az infrastruktúra éve volt

Az idei az infrastruktúra éve volt

Eredményesnek értékeli Salamon Balázs polgármester Esztelnek község 2021-es évét, mint mondta: joggal lehet az infrastruktúra évének nevezni, hiszen jelentős beruházások végére került pont. Beszélgetésünkből az is kiderült: a jelen megvalósításai mellett a következő évek stratégiáját is tervezik, az oktatásra, turizmusra fektetnek hangsúlyt, hogy jövője is legyen a településnek.

– Ha ki kellene értékelnem a nemsokára véget érő esztendőt, azt mondanám, nagyon pozitív évet zártunk. Esztelnek és Kurtapatak számára 2021 az infrastruktúra éve volt, hiszen befejeztük azt a nagyértékű PNDL2-es pályázatunkat, ami 3,6 kilométer út leaszfaltozását foglalta magába. Nagyívű beruházásról beszélünk, időtartamban is, hiszen még az előző községvezetés indította el, és értékben is: 3,7 millió lejt fordítottunk (áfa nélkül) a két település útjainak járhatóvá tételére, ezáltal a lakosság mindennapjait kézzelfogható módon megkönnyítve. A mezei utakat ugyancsak sikerült egész évben karbantartanunk, jó úton járhattak a gazdák, a Csángótelep felé vezető utat ugyancsak rendbe tettük, ezt nyilván minden évben meg kell ismételni egy komolyabb munkagéppel, ezt meg is fogjuk tenni. Bizonyos értékű díjat szedett be az önkormányzat a fakitermeléssel foglalkozó cégektől és magánszemélyektől, amelyet az erdei utak karbantartására fordítunk: ezt az újítást is elfogadták az érintettek, belátták, hogy ez szükséges lépés, és az ő érdeküket is szolgálja – vázolta az elöljáró.

Pozitív a hozzáállás a három temetőben kihelyezett szelektív konténerek kapcsán is, a lakosság igénybe veszi azokat. Van még csiszolnivaló, például nem a megfelelő szelektív kukába teszik az adott anyagú szemetet, de a temetők általános állapota sokat javult, ezért az önkormányzat a továbbiakban is vállalja a konténerek elszállításának nem elhanyagolható költségét, hiszen akkora összeget az egyházak nem tudnának előteremteni.

Napközivé alakul a déli óvoda

Esztelneket sem kerüli el az a jelenség, amely egyre több falu, község gondja: az egyre fogyatkozó gyereklétszám az oktatási intézményekben. Ennek kettős oka van, egyrészt eleve kevesebb gyerek születik, másrészt erősödik az a tendencia, hogy a szülők városi óvodát, iskolát választanak a kicsik számára. Nagyon sokan eleve Kézdivásárhelyen dolgoznak, így nem jelent gondot a gyerekek ingáztatása sem. Esztelneken ennek próbálják elejét venni, mégpedig azzal, hogy a helyi óvodát napközivé bővítik. Ezzel a lépéssel azok a szülők, akik amiatt választották a városi napközit, mert a kicsi délutáni felügyeletét nem tudták megoldani, a helyi intézménybe járathatják gyerekeiket. Nagyon fontos ez, hiszen a tapasztalat azt mutatja: azok, akik Kézdivásárhelyen jártak óvodába, nagy valószínűséggel az iskolát is ott kezdik el. A helyi általános iskola épületén is javításokat eszközölnek.

– A helyi Nagy Mózes Általános Iskola régi szárnyának teljes körű rehabilitációját végezzük el jövő évben, egy POR-pályázat révén, terveink szerint január-februárban már meg is köthetjük a szerződést a kivitelezővel. Az épülethez hozzáépített új szárny rendben van, most a régit is korszerűsítjük. Lényeges, hogy ez nem bontást és újraépítést jelent, hanem felújítást, az épület eredeti építészeti karakterjegyeinek tiszteletben tartásával – vázolta Salamon Balázs.

A kurtapataki óvodánál is végeztek munkálatokat, nem volt víz, ezért kutat fúrattak, 35 méteres mélyégből nyerik a vizet az intézmény számára.

– Hogyha 2022-ben nem alakítjuk napközivé az óvodát, akkor Esztelnek községben sem óvoda, sem iskola nem lesz – fejti ki meggyőződését a polgármester. – A szülőkkel szóba állva kiderült, hogy a gyerekek 65 százalékát a városba íratják, ha itt marad a délióvoda-rendszer. A szülőknek dolgozniuk kell, vannak, akik egyedül nevelik a gyerekeiket, nem számíthatnak más segítségre, a szervezett gyerekfelügyelet létszükséglet számukra. Én azt akarom, hogy inkább ide hozzanak gyerekeket, mintsem innen elvigyék, ennek egyetlen módja pedig a napközivé alakulás – fejti ki.

A község számít a megyei tanács, a Diakónia Alapítvány, az anyaország segítségére is, de az önkormányzat kész arra, hogy ha semmiféle támogatást nem kap, akkor is jövőtől már működtesse a napközit, hiszen ez a település jövőjének záloga. Az átalakítás procedurális részén túl szükség van új bútorzatra (ágyakra, ágyneműre, étkeztetésre), személyzetbővítésre.

– Vannak Kézdi környéki települések, amelyek azzal néznek szembe, hogy gyerekhiány miatt óvodát, iskolát kell felszámolniuk. Én ezt nem fogom megengedni! – szögezi le az elöljáró.

Turisztika stratégián dolgoznak

Elkezdik összeállítani a község turisztikai stratégiáját, ami első körben azt célozza meg, hogy a vendéglátásban érdekelt egységek és a helyi termelők és mesteremberek közötti kapcsolatot szorosabbra fűzze.

– Észszerű lépés, és plusz értéket képvisel a vendég számára is, hogyha a vendégházakban, panziókban a helyi gazdák által megtermelt alapanyagokból készült ételt fogyaszthatja, itteni mesteremberek munkáját figyelheti meg, próbálhatja ki kísérő programként, erre megvan a kapacitás, csak összehangolásra van szükség – fejti ki a polgármester.

Tudatosítani kell a vendéglátó egységek üzemeltetőiben, hogy egyfajta hálózatként gondoljanak magukra, és támaszkodjanak egymásra: például, ha egyikük foglalt, ne utasítson el vendéget, irányítsa egy másik vendégházhoz, hiszen a következő körben hozzá küldi majd az érdeklődőt, aki nem tudja fogadni. Élő kapcsolatokat kell kialakítani a zöldség-, gyümölcstermelők, méhészek és a vendéglátók között is, ebben vállalna segítő szerepet az önkormányzat.

Közösség, vírusidőben

A koronavírus-járvány rányomta bélyegét erre az évre, a közösségi rendezvények foghíjasabbak voltak a korábban megszokottnál, például a tervezett házasember-bálról is le kellett mondani. Sikerült viszont megszervezni a farsangot, a március 15-ei ünnepséget, nyáron a testvértelepülés, Nyíradony néptánccsoportja látogatott ide, akkor közös folklórfellépést is tartottak a helyi néptánccsoporttal – a tapasztalat azt mutatta, hogy a nagyobb rendezvényeket érdemes május–augusztusra időzíteni, amikor kevesebb a megszorító intézkedés.

A közösség maga azonban jelesre vizsgázott, számos közmunkában vettek részt, az ifjúsági szervezet is aktívan dolgozik. A legutóbbi közmunka során a csángótelepi iskola csatornáját és az épületet övező kertet tették rendbe, ezen a helyi önkormányzat tagjai, a tanácsosok, az alpolgármester és a polgármester vettek részt.

Az önkormányzat Mikulása nem felejtette el a község óvodásait, iskolásait, szokás szerint kis csomaggal kedveskedett nekik, és az angyaljárás sem marad el, súgta meg a polgármester.

Együtt hangolódnak a karácsonyra is: közös adventi gyertyagyújtást szerveztek advent első vasárnapján, majd a következő hetek szombati napjain, az ifjúsági szervezet fiataljai kedves, ízléses téli dekorációja vidámítja Esztelnek és Kurtapatak központját is.

Salamon Balázs polgármester zárszóként megjegyezte: „fegyverrel, paripával” készülnek a jövő évi anyaországi választásokra, segítenek az érdeklődőknek a honosításban, regisztrációban, ő maga arra biztat mindenkit, hogy éljen szavazati jogával.

Végül, de nem utolsó sorban köszönetet mondott Kovászna Megye Tanácsának a pályázati támogatásokért, Babos László alpolgármesternek, a helyi tanács tagjainak, az önkormányzat alkalmazottainak, intézményvezetőknek, pedagógusoknak az eredményes közös munkáért, és a közösség minden egyes tagjának, aki az elmúlt évben is cselekedett Esztelnek, Kurtapatak fejlődése érdekében.

Hozzászólások