Felhívás!

Nem kifizetődő az adócsalás

Nem kifizetődő az adócsalás Gazdaság

Az Adó- és Pénzügyi Hatóság (ANAF) országos szinten 10–11 millió adófizető – cégek, civil szervezetek, magánszemélyek stb. – pénzügyi tevékenységét követi figyelemmel annak érdekében, hogy azok tisztességesen befizessék adóikat az államkasszába, mutatott rá Claudiu Codrea, a pénzügyminisztérium szakembere a Sepsiszentgyörgyön megszervezett Székelyföldi Könyvelők Találkozóján.

A pénzügynek erre a tevékenységre 2000 alkalmazott áll rendelkezésre, így érthető, hogy nem tudnak több millió adófizetőt állandóan szemmel tartani, ezért vezették be a kockázatelemzési rendszert – tért ki a részletekre a szakember. Ez az adófizetőket három csoportba kis, közepes és magas kockázatú) sorolja be, akiket ennek megfelelően más-más bánásmódban részesítenek. Időközönként nyilvánosságra hozzák a kockázatelemzés eredményét, illetve értesítik erről az érintetteket, hogy tudják, milyen besorolásba kerültek.

Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adószakértő, az esemény moderátora rámutatott: gond, hogy egyelőre nem nyilvános, milyen kritériumok alapján sorolják be az adófizetőket a különböző kockázati csoportba, ahhoz, hogy tudják, mit kell tenniük azért, hogy alacsony kockázatú adófizetőként szerepeljenek, így elkerülve az adóellenőrzést. Debreczeni hangsúlyozta: a vállalkozók nem azért akarják elkerülni az ellenőrzést, hogy adót csaljanak, hanem időt és energiát szeretnének spórolni. Egy adóellenőrzés ugyanis hetekig tart, ezért a vállalkozó számára sok időt és energiát emészt fel.

Codrea válaszában kifejtette: az adóhatóság célja, hogy minden adófizető ismerje a saját kockázati besorolását, és „önként jó útra térjen”, minél kevesebb kapcsolata legyen az adóellenőrökkel. A várakozásokkal ellentétben a pénzügyminisztériumi szakértő a kockázati besorolás módszerét ismertette, nem pedig a kritériumrendszert. Hangsúlyozta, figyelik, hogy az adófizetők időben benyújtják-e az adóbevallásokat és nyilatkozatokat, elemzik azok tartalmát, követik a pénzügyhöz beérkező kéréseket, panaszokat, elemzik az adott cég számlamozgásait, a partnereitől származó adatokat, a bankszámláin történő mozgásokat, különböző hazai és külföldi intézményektől érkező adatokat. Emellett használnak nyilvános információforrásokat, így egy adófizetőről a sajtóban, Facebookon, Instagramon, Twiteren megjelenő információkat is! Az adófizetők viselkedése és a róluk megtalálható információk mellett azt is elemzik, hogy egyes törvényi kiskapuk kihasználása miatt kinél merül fel az adócsalás kockázata.

A pénzügyminisztériumi szakértő szerint minden adófizetőről hatalmas mennyiségű információ áll rendelkezésükre, amit számítógépes szoftverekkel dolgoznak fel, ez alapján ugyancsak szoftver sorolja be kis, közepes vagy magas kockázatúként az adófizetőket. Rámutatott: az adóhatóság másként kommunikál a különböző kockázatú adófizetőkkel: akinél kicsi az adóelkerülés vagy adócsalás kockázata, annak elég egy figyelmeztetőlevél, vagy egy tisztázó beszélgetés, maximum egy bejelentetlen ellenőrzés. Ezek az eszközök „durvulnak”, ahogy nő az adófizető kockázati besorolása: már nem figyelmeztető levelet küldenek, hanem részleges vagy általános adóellenőrzést végeznek, a magas kockázatú cégeknél ez elmehet a Pénzügyi Csalások Elleni Főigazgatóság (antifraudă) által indított nyomozásig, aminek már súlyos következményei lehetnek, summázott.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.