Felhívás!

Milyen intézkedéseket hoztak az európai országok az energiaválság enyhítésére?

Milyen intézkedéseket hoztak az európai országok az energiaválság enyhítésére? Gazdaság

Az európai országok különféle intézkedéseket hoztak a megnövekedett energiaárak okozta sokk enyhítésére, a franciaországi “energiacsekkektől” a portugáliai benzintámogatásokig – számol be az El Pais.

A spanyol napilap elemzése szerint a drágulások miatti társadalmi elégedetlenség arra késztette Európa közel húsz országát, hogy változtasson az álláspontján a fogyasztók anyagi helyzetének megkímélése érdekében.

A gázprobléma európai elterjedésével az energiaválság kérdése is apránként teret nyert az Európai Unióban zajló vitákban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EU állapotáról szóló szeptemberi beszédében még meg sem említette a témát. Másfél hónappal később, a Spanyolország által indítványozott energiaügyi megállapodás nyomására az energiadrágulás már az EU-t foglalkoztató kérdések legfontosabbikává vált, és az európai vezetőket “hajnalba nyúló’ tárgyalásokra kényszeríti a megállapodás érdekében, ahogyan az az Európai Tanács múlt heti ülésén is történt – írja az El Pais.

Az energiafüggőség

Az EU-ban az elektromos áram nagykereskedelmi ára az elmúlt évben átlagosan 200 százalékkal emelkedett, és az importált földgáztól való nagymértékű függősége (az elhasznált gázmennyiség 90 százaléka az EU-n kívülről, főleg Oroszországból származik) miatt az Unió ki van téve a piac szeszélyes változásainak. Egyelőre azonban nem születtek közös megoldások a minden eddiginél nagyobb energiaárak rövidtávú ellensúlyozására, csak egy kompromisszum a közös stratégiai tartalék létrehozásának lehetőségéről, a közös beszerzésről, az energiapiac és a szén-dioxid-kibocsátási bizonylatok piacának elemzéséről.

Az Európai Bizottság viszont előnyben részesítette azokat a tagállami intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik az energiadrágulásnak kiszolgáltatott személyek és vállalatok támogatását segélyek, szubvenciók és adómentesség formájában a hatályban lévő törvények módosítása nélkül. A franciaországi sárgamellényesek tüntetésének rémképe tovább kísért más hasonló zavargásokéval együtt, és mindenki tudja, hogy a magas árak jelentik a ‘legjobb tüzelőanyagot’ a szélsőséges mozgalmak felszítására – fogalmaz az El Pais.

Eddig a 27 tagállamból 19 tájékoztatta arról az Európai Bizottságot, hogy intézkedést hozott vagy tervez a villamosenergia-válság kezelésére: ezek közé tartoznak a szociális tarifák, az energiautalványok, a hálózatról való lekapcsolás elkerülését szolgáló mechanizmusok vagy akár az anyagi támogatás a benzinárak növekedésének ellensúlyozására. Spanyolország azon kevés országok egyike, amelyek minden fronton felléptek a villamosenergia-árak növekedésének megfékezése érdekében.

Az adatok szerint Spanyolország, Belgium, Bulgária, Franciaország, Görögország és Portugália szociális tarifákat alkalmazott, Spanyolország, Bulgária, Ciprus, Csehország, Franciaország, Görögország, Írország, Olaszország, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Portugália és Románia szubvenciókat, míg Spanyolország, Belgium, Csehország, Észtország, Írország, Hollandia, Olaszország, Portugália és Szlovákia az adókon módosított.

Franciaország: a sárgamellényesektől való félelemből fakadó 100 eurós csekkek

Franciaországban az elektromos energia drágulásából fakadó nyomás nem akkora, mint más országokban, mert évente csak egyszer, év elején van általános áremelkedés. Ez az időszak azonban nem kedvez a döntéshozóknak: már csak hat hónap van hátra az államelnök-választásig, és már javában zajlik az előkampány. Ilyen körülmények között a villamos energiával kapcsolatos gondok, a gázárak október elsejei 12 százalékos emelkedése, a folyamatos benzinár-növekedés forró témává vált a politikában, hiszen a közelmúlt legsúlyosabb zavargásai (a sárgamellényeseké) éppen az üzemanyag árának növekedése miatt robbantak ki ebben az országban – emlékeztet a spanyol napilap.

Az októberi áremelkedés után Emmanuel Macron liberális kormánya befagyasztotta a gáz árát, első körben csak 2022 áprilisáig, majd ezt meghosszabbította a jövő év végéig. Ez a ‘védőpajzs’ az elektromos energia árát is befolyásolja, amely így csak 4 százalékkal emelkedik februárban. Ezenkívül hatmillió kisjövedelmű háztartásnak ígértek ez év végére egyenként 100 eurós ‘energiacsekket’ a drágulások kompenzálására. Ugyanakkor a nettó 2000 eurónál kisebb jövedelmű franciák – mintegy 38 millióan – egyszeri 100 eurós “inflációs támogatást” is kapnak az üzemanyagárak emelkedésének ellensúlyozására.

Portugália: tíz cent támogatás minden liter üzemanyagra, adócsökkentés és közlekedési támogatás

Portugáliában november 10-én lép életbe a szocialista Antonio Costa kormánya által elfogadott intézkedés, amely igyekszik enyhíteni az üzemanyagárak emelkedésének hatását: az állam 2022. március 31-ig minden liter megvásárolt üzemanyag árából 10 centet megtérít. A felső határ 50 liter lesz havonta személyenként, így minden fogyasztó legfeljebb havi öt eurót kaphat vissza. Az államkincstárt körülbelül 133 millió euróval terheli meg ez az intézkedés.

Mindemellett egy október 15-én hozott döntés értelmében csökkentették a kőolaj- és energetikai termékekre kirótt adót. A rendkívüli intézkedés literenként két cent adókedvezményt nyújt az ólommentes benzin és a gázolaj forgalmazóinak. Ezenkívül a kormány 2022 márciusáig befagyasztotta a szén-dioxid-adót. A személyszállító vállalatokat költségkompenzációval, az árufuvarozókat adókedvezményekkel próbálja segíteni az állam.

Portugália már a jelenlegi áremelkedés előtt csökkentette az elektromos energia áfáját: az első 100 kilowattórára 23 százalékos áfa helyett 13 százalékos áfát számol fel mindazoknak a fogyasztóknak, akik a legalacsonyabb teljesítményű áramra kötöttek szerződést. Ez a háztartások 86 százalékát teszi ki. Márciusban a nagycsaládosokra is kiterjesztették a kedvezményezettek körét.

Az utóbbi hónapokban bekövetkezett áremelkedés azonban további intézkedéseket követelt meg: 2022-ig jelentősen csökkentették a rendszerhasználati díjakat, ami nagymértékben befolyásolja a számla végösszegét. Az intézkedésnek köszönhetően átlagosan 35 százalékkal csökkenhet a fogyasztók számlája.

Olaszország: kétmilliárdos támogatás az áram- és gázszámlák kifizetésére

Olaszország szeptember végén az áram- és gázszámlák csökkenéséhez vezető rendeletet fogadott el. Az intézkedéscsomag részeként 5 százalékra csökkent a földgázra kivetett áfa, amely korábban a fogyasztás mértékétől függően 10 vagy 22 százalékos volt.

Ezenkívül megszűnnek a fogyasztástól független karbantartási költségek. A Mario Draghi miniszterelnök által nemrégiben ismertetett 2022-es költségvetés 2 milliárd eurót irányoz elő a gáz- és villamosenergia-árak növekedésének ellensúlyozására.

A kormány az elektromos energia árának befagyasztását is fontolgatja az úgynevezett szociális villamosenergia-utalvánnyal (ez az utalvány számlacsökkentést biztosít az anyagi vagy más szempontból nehéz sorsú családoknak) rendelkező fogyasztók számára. Ebbe a kategóriába mintegy hárommillió család tartozik: a 8265 eurónál kisebb jövedelműek, a 20.000 eurónál kisebb jövedelmű, legalább négy gyereket nevelő családok, a szociális támogatásból élő személyek és a súlyos betegek. Ugyanez az intézkedés érvényes arra a 2,5 millió személyre is, akik szociális gázár-támogatásban részesülnek.

Mindezek mellett októberben, novemberben és decemberben mentesül a számlavezetési díj fizetési kötelezettsége alól közel hatmillió kisvállalat és mikrovállalat, valamint 29 millió háztartás – írja az El Pais.

Németország: a megújuló energiaforrásoknak nyújtott adócsökkentéstől a családok támogatásáig

Berlinben is aggodalmat keltett az energiaárak növekedése a tél beállta előtt, de az új kormány megalakulására várva eddig csak szerényebb intézkedések születtek a drágulások ellensúlyozására. Nemcsak a földgáz ára nőtt jelentős mértékben, hanem az elektromos áramé és a benziné is. Németország számára azonban előnyt jelent, hogy több hosszú távú földgázszállítási szerződése van, így a drágulás még nem érintette a végfogyasztókat.

A kormány bízik abban, hogy intézkedései révén az ipar és a háztartások kevésbé érzik meg az árnövekedéseket. Ezek egyike szerint 43 százalékkal csökkent a megújuló energia termelésének támogatására szánt adó. A kormány reményei szerint ezt a csökkenést a szolgáltatók ügyfelei is érzékelni fogják. Egy másik intézkedés szerint mintegy 640 ezerrel nőtt a lakhatási és rezsitámogatásra jogosultak köre. Emellett 2022-ig meghosszabbították az alacsony jövedelmű ingázóknak járó támogatások folyósítását.

Peter Altmaier gazdasági miniszter néhány napja azt nyilatkozta, hogy az új kormánynak – a szociáldemokraták, a zöldek és a liberálisok várható koalíciójának – további rövidtávú intézkedéseket is kell hoznia. Angela Merkel kormánya például ellenezte a beavatkozást az energiapiacokba, írja az El Pais.

Hollandia: kisebb számú adó az időszak átvészeléséig

Hollandiában az áram piaci ára már meghaladja a 100 eurót megawattóránként, ami akár 50 százalékkal is megnövelheti a fogyasztók számláját. Ezt a kormány úgy ellensúlyozza, hogy 2022. január elsejétől csökkenti az adókat, ami évi 400 euró megtakarítást jelent a háztartásoknak. Emellett 500 millióval támogatják és a kis- és középvállalatok energiaköltségeit és 150 millió euróval a lakások hőszigetelését. Ezek az intézkedések 3,2 milliárd euróval terhelik meg a költségvetést.

A hollandiai háztartások 8-10 százalékának a következő három hónapban lejár az áram- és a földgázszerződése, őket érinteni fogja az energiadrágulás. További 44 százaléknak olyan szerződése van, hogy a szolgáltatónak a piaci árak függvényében évente kétszer jogában áll módosítani a tarifáin. A többi háztartásnak egy becsült fogyasztás alapján havi fix díjat szabott meg a szolgáltató, a szerződésük időtartama pedig egy és három év között váltakozik.

Az alkalmazott tudományos kutatások hollandiai szervezetének (TNO) felmérése szerint mintegy 142 ezer család lesz kénytelen alacsonyabb hőmérsékletre állítani a hőszabályzót és lerövidíteni a zuhanyzásra szánt időt azért, hogy kifizethesse az energiaszámláit.

Nagy-Britannia: az árak korlátozása sokkot okozott

2019-ben a Theresa May irányította brit konzervatív kormány árplafont vezetett be a lakossági energiaszolgáltatás területén, így óvta meg a fogyasztókat a kilencvenes években liberalizált piac túlzott kilengéseitől. Az energiaszabályozó hatóság (Ofgem) évente kétszer felülvizsgálja azt a maximális árat, amit egy átlagos fogyasztású háztartásnak fizetnie kell az áramért és a földgázért. A hatóság voltaképpen azt az éves maximális áram- és földgázmennyiséget szabja meg, amelyért egy átlagos háztartásnak fizetnie kell, de sok lakás nincs felszerelve villany- és gázórákkal, így a szolgáltatók a havi számlát egy becslés alapján állítják ki.

Az Ofgem legutóbb augusztusban vizsgálta felül az árplafont. E szerint október elsejétől egy átlagos háztartás legtöbb 1515 eurót költhet energiára. Az intézkedés hatására csődbe mehet sok olyan szolgáltató, amelyik nem termel energiát és tárolókapacitása sincs, ugyanakkor ‘nagyon vakmerő’ szerződést kínált az ügyfeleiknek. A törvény szerint helyüket az erősebb szolgáltatók veszik át, az ügyfelek számára előnyös korábbi szerződéses feltételekkel. Ebben a rendkívül feszült helyzetben sok piaci szereplő az árplafon gyakoribb felülvizsgálását kéri. Szakértők előrejelzése szerint a következő, áprilisban esedékes felülvizsgálat nyomán 30 százalékkal nőnek a háztartások energiaszámlái.

A nehéz helyzetbe került ipari nagyfogyasztók közpénzekből történő esetleges támogatása az utóbbi hetekben élénk vitát váltott ki Boris Johnson kormányának tagjai között. Kwasi Kwarteng ipari miniszter a kulcságazatnak számító acél-, vegyi és kerámiaipar megmentését szorgalmazta. Ezzel szemben Rishi Sunak energiaügyi miniszternek súlyos fenntartásai voltak azzal kapcsolatban, hogy a korábbi gazdasági válsághoz hasonlóan közpénzekből mentsék meg a nehéz helyzetbe került vállalatokat. Boris Johnson környezete Kwarteng nézeteit támogatta, arra kényszerítve a brit államkincstárt, hogy találjon megoldást. Ezt két probléma nehezíti: a glasgow-i klímaértekezletet előkészítő kormány el szeretné kerülni azt a látszatot, hogy állami támogatást nyújt a nagy energiaigényű ipari fogyasztóknak, és semmiképp nem szeretné azt, hogy a támogatások hosszú távra szóljanak. Ezért inkább rövidlejáratú kölcsönökkel, hitelek garantálásával segítenék ezeket a vállalatokat.

(Agerpres)

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.