Mentőöv vállalkozók számára

A koronavírus-járvány miatt várható gazdasági válság hatására vélhetően megnő a fizetésképtelenséget jelentő cégek száma. A kormány által bevezetett gazdasági mentőintézkedések, mint a kényszerszabadság vagy a kedvezményes hitelek ugyan segítenek a vállalkozásoknak átvészelni ezt a periódust, ám a gazdasági recesszió miatt várhatóan lesznek, akik a következő egy-két évben bajba kerülnek. A vállalkozás teljes bezárásától, azaz a csődhelyzettől mentheti meg a cégeket a fizetésképtelenségi eljárás, hívta fel a figyelmet Örsi Alpár.

A sepsiszentgyörgyi csődbiztos szerint a következő időszakban felértékelődhet a fizetésképtelenségi eljárás, bár a tapasztalat azt mutatja, a cégvezetők idegenkednek attól, hogy éljenek a lehetőséggel. Örsi úgy véli, a fizetésképtelenségi eljárás sikere nagyban függ attól, hogy azt még időben kérje a cégvezető. Rámutatott: a sikerrátája 5 százalék alatt van, de ennek az a magyarázata, hogy a bajba jutott vállalkozók túl későn folyamodnak ehhez a megoldáshoz.

A csődvédelemnek akkor van értelme, ha a cég vagyona nagyobb, mint a tartozásainak értéke, ám készpénzhiánnyal küzd, ezért nem tudja törleszteni adósságait, magyarázta Örsi, hozzátéve, ez akkor fordul elő, ha a vállalkozás hosszabb ideig nem tudja behajtani partnereitől a kintlévőségeit, így ő sem tudja kifizetni beszállítóit, a bankokat vagy az államot. Ilyen esetben a fizetésképtelenségi eljárás időt ad a cégnek, hogy átszervezze tevékenységét, behajtsa a kintlévőségeit, és kilábaljon a problémás helyzetből.

A szakértő szerint az a gond, hogy az érintettek gyakran akkor kérik a védelmet, amikor a cég már nem csak fizetésképtelen, hanem valójában a csőd szélén áll. Hangsúlyozta, a törvény is azt írja elő, hogy amikor a cégtulajdonos látja, hogy vállalkozása fizetésképtelen, harminc napon belül kérnie kellene az eljárás elindítását. Ha ezt elmulasztja, az adóhatóság ezt rosszhiszeműségként értékelheti, ezért a vállalkozás adótartozását ráterhelheti a tulajdonosokra vagy ügyvezetőre, akik magánszemélyként kell fedezzék a tartozásokat.

Örsi Alpár megjegyezte, a fizetésképtelenségi vagy csődvédelmi eljárást a törvényszéken kell elindítani. Amint azt kihirdetik, „védőburokba” kerül a cég, azaz nem indíthat végrehajtási eljárást ellene az adóhatóság, a bankok vagy kereskedelmi partnerek. Másik oldala, hogy a törvényszék kinevez egy csődbiztost, amely felügyeli a vállalkozás tevékenységét. Ugyanakkor összeállítják a hitelezők listáját és megalakul egy hitelezői bizottság, amely dönt a vállalkozás további irányáról. Az ügyvezető jogkörét ugyan nem korlátozzák, ám a csődbiztossal egyeztetve intézheti a vállalkozás ügyeit, és a hosszú távú stratégiai döntéseket a hitelezőkből álló bizottság hozza meg.

A szakértő szerint a fizetésképtelenségi eljárás addig tart, amíg a hitelezők bizottsága által elfogadott ütemterv szerint a cég kifizeti tartozásait vagy annak egy közösen megállapított részét. A hitelezők ugyanis alkalmazhatják a „haircut-mechanizmust”, és elengedhetik a tartozások egy részét. Tapasztalatok szerint erre főként a magánhitelezők vagy bankok hajlanak inkább, ám az adóhatósággal nehezen megy bele ilyen egyezségbe. Ha az eljárás révén nem sikerül megmenteni a vállalkozást, elindul a csődeljárás, és a cég vagyonát értékesítik, abból kifizetik a hitelezőket, majd végül a vállalkozást törlik a cégjegyzékből.