Nehéz idők jönnek a hiteleseknek!
Több ezren kérték eddig az átállást a jelzáloghitelesek esetében alkalmazott hat hón...
Honlapunk immár közel húsz éve igyekszik folyamatosan helyi jellegű hírekkel, közérdeklődésre számot tartó írásokkal jelentkezni, mindeddig díjmentesen. Ennek hátterében főként a Székely Hírmondó nyomtatott verziójának előfizetői, olvasói, valamint a fizetett hirdetési felületeket igénylő ügyfeleink állnak, nekik köszönhető, hogy ezt a szolgáltatást ingyenesen tudjuk biztosítani.
Most viszont nehéz helyzetbe kerültünk, ugyanis a koronavírus-járvány kiváltatta gazdasági mélyzuhanás következtében hirdetési bevételeink több mint 50 százalékkal estek vissza, a nyomda is áremelésre kényszerül, szabadeladásban pedig egyre kevesebb példányt tudunk értékesíteni. Ezért arra kérjük honlapunk kedvelőit, fizessenek elő a Székely Hírmondó nyomtatott verziójára is, hogy a hirmondo.ro továbbra is első számú információforrásként működhessen, hogy munkánkat továbbra is szakszerűen és hitelesen tudjuk végezni.
A következő telefonszámok egyikén napközben bármikor hívhatnak, bemondva nevüket, lakcímüket (de elküldhetik e-mail-ben is), és előfizetés-gyűjtő munkatársunk felkeresi Önöket a lakásukon, de a szerkesztőségben személyesen is megrendelhetik Székelyföld legkedveltebb napilapját. Kérjük, segítsenek, hogy ezekben az emberpróbáló időkben is szolgálhassuk Önöket!
A szerkesztőség
Előfizetés-ügyben hívható telefonszámok:
E-mail: office@szekelyhirmondo.ro
Emellett adományokat is szívesen fogadunk a következő bankszámlaszámon:
Profiton Srl: RO56 BTRL 0150 1202 A385 98XX - Banca Transilvania, Suc. Sfantu Gheorghe
A sepsiszentgyörgyi csődbiztos szerint a következő időszakban felértékelődhet a fizetésképtelenségi eljárás, bár a tapasztalat azt mutatja, a cégvezetők idegenkednek attól, hogy éljenek a lehetőséggel. Örsi úgy véli, a fizetésképtelenségi eljárás sikere nagyban függ attól, hogy azt még időben kérje a cégvezető. Rámutatott: a sikerrátája 5 százalék alatt van, de ennek az a magyarázata, hogy a bajba jutott vállalkozók túl későn folyamodnak ehhez a megoldáshoz.
A csődvédelemnek akkor van értelme, ha a cég vagyona nagyobb, mint a tartozásainak értéke, ám készpénzhiánnyal küzd, ezért nem tudja törleszteni adósságait, magyarázta Örsi, hozzátéve, ez akkor fordul elő, ha a vállalkozás hosszabb ideig nem tudja behajtani partnereitől a kintlévőségeit, így ő sem tudja kifizetni beszállítóit, a bankokat vagy az államot. Ilyen esetben a fizetésképtelenségi eljárás időt ad a cégnek, hogy átszervezze tevékenységét, behajtsa a kintlévőségeit, és kilábaljon a problémás helyzetből.
A szakértő szerint az a gond, hogy az érintettek gyakran akkor kérik a védelmet, amikor a cég már nem csak fizetésképtelen, hanem valójában a csőd szélén áll. Hangsúlyozta, a törvény is azt írja elő, hogy amikor a cégtulajdonos látja, hogy vállalkozása fizetésképtelen, harminc napon belül kérnie kellene az eljárás elindítását. Ha ezt elmulasztja, az adóhatóság ezt rosszhiszeműségként értékelheti, ezért a vállalkozás adótartozását ráterhelheti a tulajdonosokra vagy ügyvezetőre, akik magánszemélyként kell fedezzék a tartozásokat.
Örsi Alpár megjegyezte, a fizetésképtelenségi vagy csődvédelmi eljárást a törvényszéken kell elindítani. Amint azt kihirdetik, „védőburokba” kerül a cég, azaz nem indíthat végrehajtási eljárást ellene az adóhatóság, a bankok vagy kereskedelmi partnerek. Másik oldala, hogy a törvényszék kinevez egy csődbiztost, amely felügyeli a vállalkozás tevékenységét. Ugyanakkor összeállítják a hitelezők listáját és megalakul egy hitelezői bizottság, amely dönt a vállalkozás további irányáról. Az ügyvezető jogkörét ugyan nem korlátozzák, ám a csődbiztossal egyeztetve intézheti a vállalkozás ügyeit, és a hosszú távú stratégiai döntéseket a hitelezőkből álló bizottság hozza meg.
A szakértő szerint a fizetésképtelenségi eljárás addig tart, amíg a hitelezők bizottsága által elfogadott ütemterv szerint a cég kifizeti tartozásait vagy annak egy közösen megállapított részét. A hitelezők ugyanis alkalmazhatják a „haircut-mechanizmust”, és elengedhetik a tartozások egy részét. Tapasztalatok szerint erre főként a magánhitelezők vagy bankok hajlanak inkább, ám az adóhatósággal nehezen megy bele ilyen egyezségbe. Ha az eljárás révén nem sikerül megmenteni a vállalkozást, elindul a csődeljárás, és a cég vagyonát értékesítik, abból kifizetik a hitelezőket, majd végül a vállalkozást törlik a cégjegyzékből.