Megtiltanák a cégek kölcsönzését

Megtiltanák a cégek kölcsönzését Gazdaság

A kormány tőkeemelésre kötelezi, ellenkező esetben felszámolással fenyegeti a tőkevesztett cégeket, amelyek tulajdonosai évek óta meghitelezik vállalkozásukat, hogy az működni tudjon. Országos szinten mintegy 250.000 tőkevesztett céget jegyeznek, számolt be pénzügyminisztériumi adatok alapján Édler András.

A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint ezek a cégek könyvelési adataik szerint évek óta veszteségesek, de mégis működnek, mert tulajdonosaik folyamatosan teszik bele saját pénzüket. Ez a folyamat kívülről nézve furcsának tűnhet, hiszen mi értelme lenne hosszú ideig otthonról hordani a pénzt a cégbe, viszont lehet egy magyarázata: ezek a vállalkozások feketéznek, abból származik a pénz. Például ha egy szolgáltató cég egy ezerlejes munkáért csak száz lejt számláz, a többit feketén teszi zsebbe, akkor könnyen lehet tőkevesztett, hiszen abból a százlejnyi összegből kellene fenntartania magát.

 

Feketéznek a cégek?

Édler úgy véli, ezeknek a gyakorlatoknak szeretne véget vetni a pénzügyminisztérium, amikor korlátozni akarja a tőkevesztett cégek tulajdonosuk általi meghitelezését, és a hivatalból való felszámolás elkerülése érdekében tőkeemelésre kötelezné a vállalkozásokat. Ennek érdekében a pénzügyminisztérium közvitára bocsátotta a gazdasági társaságokról szóló 1990/31-es számú törvényt módosító tervezetet. Eszerint ha veszteséges gazdálkodás miatt a cég nettó értéke a törzstőke értékének fele alá csökken, akkor a tulajdonos által betett hitel összegét automatikusan részvényekké alakítják át, és megtiltanák ezeknek a cégeknek, hogy további hiteleket kapjanak a tulajdonosoktól. Emellett szabályoznák, hogy az adóhatóság milyen feltételek mellett kérheti egy ilyen vállalkozás feloszlatását.

A kereskedelmi kamara elnöke hozzátette: a pénzügyminisztérium társadalmi párbeszéd bizottságában felmerült, növelni kellene a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) jelenleg nagyon alacsony, mindössze 200 lejes kötelező törzstőkéjét. Édler András ennek kapcsán úgy látja: a vállalkozói kedvet nem kellene egy ilyen megszorítással visszafogni, illetve ha mégis megemelnék a kötelező minimális törzstőkét, akkor lehetőséget kellene adni a vállalkozásoknak, hogy amint kellőképpen megerősödtek, akkor „szintet tudjanak lépni”, azaz egyszerű formából egy bonyolultabb forma fele válthassanak. Édler András példaként említette, jelenleg egy egyéni vállalkozást (PFA) nem lehet átalakítani korlátolt felelősségű társasággá, habár megoldást jelentene egyes vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemélyeknek, hogy miután kellőképpen megerősödtek, át tudjanak alakulni kft-vé.

 

Módosítások várhatók

A pénzügyminisztérium ismét több pontban módosítaná az adóügyi és adóeljárási törvényeket, amelyeket közvitára bocsátottak a szaktárca honlapján, és tervek szerint novembertől lépnének életbe. Többek között újraszabályoznák az adóellenőrzések, a számlazárolások, az adóhatóság által kiállított dokumentumok elleni fellebbezések, azok elbírálásának és megsemmisítésének rendszerét. A tervezett adóügyi módosítások között szerepelnek olyan előírások, amely alapján kivonnák az adózás hatálya alól például azt, ha egy mikrovállalkozás tulajdonában lévő járművet magáncélra is használnak az alkalmazottak, továbbá szabályoznák, hogy ha az alkalmazottak egy harmadik féltől pénzbeli vagy természetbeli juttatást kapnak, akkor miként kell kiszámítani, levonni, kifizetni és jelenteni ennek jövedelmi adóját és társadalombiztosítását.

A romániai adótörvénykönyvet három és fél éve fogadták el, azóta már több tucat alkalommal módosították. Történik mindez annak ellenére, hogy a törvény kimondja: az előreláthatóság elve alapján év közben nem lehet új adót bevezetni, vagy a meglevőt módosítani, a módosításnak legkevesebb hat hónappal az életbe lépése előtt meg kell jelennie a Hivatalos Közlönyben. Ezzel szemben az elmúlt évben havonta akár többször is változott az adótörvény, és a módosítások nagy része rögtön vagy a következő hónap elejétől életbe is lépett, mutatott rá nemrégiben Debreczeni László. A sepsiszentgyörgyi adószakértő szerint a romániai helyzet éles ellentéte a ciprusi gyakorlat, hiszen ott az elmúlt két évben egyszer sem módosították az adótörvényt, így ott kiszámítható az üzleti élet.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.