Lépést tartani a fejlődéssel

A háromszéki vállalkozók egy részének nagy hiányosságai vannak az ügyfelekkel, partnerekkel való kommunikációban, az online jelenlétben és értékesítésben.

A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Édler András rámutatott: a cégtoplista rangsorának összeállítása közben meglepődve tapasztalta, hogy a legeredményesebb 813 Kovászna megyei vállalkozás 75 százalékának, szám szerint 610 cégnek nincs weboldala és 63 cégnek nincs elérhető e-mail-címe sem! A teljes háromszéki vállalkozói szférára, azaz 5848 cégre kiterjesztve ennél is rosszabb arányú online jelenlét tapasztalható. Édler szerint a digitalizáció korszakában ez hatalmas hátrányt jelent az érintett cégeknek, hiszen tevékenységük, ajánlatuk nem látható, így üzleti lehetőségeket veszíthetnek!

Bár vannak vállalkozások, amelyeknek nincs szüksége online jelenlétre, mert olyan az üzleti modelljük, ám gyakoribb, hogy a cégek belekényelmesedtek a jelenlegi állapotukba, és nem veszik észre a körülöttük zajló változásokat, hívta fel a figyelmet Kállai Emánuel. Az onlinemarketing-szakértő szerint a cég, amely működtet egy fizikai üzletet, van raktára és készlete, ám nyugalmi állapotba került, arra ébredhet, hogy jön egy másik vállalkozás, amelynek semmije nincs, ám erőteljesebb online jelenléttel elveszi a piacot.

Egyes vállalkozók idegenkedését az online jelenléttől megerősítette Bihari Béla, a székelyföldi informatikai vállalkozókat tömörítő IT Plusz klaszter elnöke is, aki azt tapasztalta, sokan visszatáncolnak, amikor kiderül, hogy nem elég egy honlapot készíteni, le kell foglalni a névtartományt, komoly elektronikus levelezőcímet létrehozni, ki kell alakítani a cégidentitást, a logót, brandinget, dizájnt. A céges honlapot működtetni kell, feltölteni rá a terméket, kiszállítással integrálni, behelyezni eladási platformok alá, és a könyvelési programot összeszinkronizálni a készlettel.

Szakértők szerint a koronavírus-világjárvány és a szigorító intézkedések gazdasági hatásai kényszerhelyzetbe hozták a vállalkozásokat, amelyeknek ki kell mozdulniuk kényelmi helyzetükből, és ha túl akarnak élni. Kállai szerint már korábban is, de a járvány miatt hangsúlyosabban az internetre került át a kapcsolatfelvétel, ami a legtöbb üzleti modell esetében tud működni. Egyes vállalkozások azért nem élnek az online eszközökkel, mert nem ismerik az ebben rejlő lehetőségeket, a másik eset, hogy létrehozzák ugyan a honlapot, de nem működtetik, nem frissítik és népszerűsítik, így nem kattint rá senki.

Szkeptikusok szerint nem minden vállalkozásnak van szüksége online jelenlétre, ám a gyakorlat bebizonyította, hogy leleményes megoldások segíthetik a vállalkozást. A járvány miatt a vásárok elmaradásával megszűnt a helyi termelők és kézművesek értékesítési lehetősége, ám egyesek kis webshopok létesítésével vagy Facebookon elkezdték népszerűsíteni termékeiket. Ehhez viszont át kell alakítani a működési folyamatot, hiszen nem heti egyszer kell megjelenni egy vásárban, hanem a nap 24 órájában az ügyfél rendelkezésére kell állni. Az utcasarki kisbolt számára is lehetőség az online jelenlét, például ha Facebook-oldalán megosztja, hogy friss zöldség vagy gyümölcs érkezett, de pluszbevételre tehet szert azzal is, ha rászán naponta néhány percet, hogy a környező lakásokba kiszállítsa az online érkező megrendeléseket.