Felhívás!

Lassul az ingatlanpiac

Lassul az ingatlanpiac Gazdaság

Az évek óta tartó folyamatos növekedés után a hazai ingatlanpiac először mutat stagnálást vagy legalábbis egy időszakos korrekciót, derül ki a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara magyar tagozatának kutatócsapata által végzett elemzéséből, melynek során az imobiliare.ro adatait dolgozták fel.

Az elemzésből az derül ki, hogy az árak stagnálnak vagy csökkennek, a tranzakciók száma pedig jelentősen esik. Kolozsváron júniusban 2431 euró volt az ingatlan négyzetméterenkénti átlagára, ez 1,4 százalékos visszaesés egy hónap alatt, de még mindig 40,9 százalékos növekedés az egy évvel ezelőtti árakhoz képest. Konstancán szintén csökkentek az árak egy hónap alatt 0,2 százalékkal. Bukarestben elenyésző 0,8 százalékkal emelkedett egy hónap alatt a négyzetméterenkénti átlagár, Temesváron 0,3 százalékos a drágulás, Brassóban 1,7 százalék. A tranzakciók száma mind az öt vizsgált városban csökkent, Kolozsváron a legnagyobb mértékben 30,8 százalékkal, Brassóban 22,1 százalékkal, Bukarestben 17,8 százalékkal, Temesváron 16,8 százalékkal, Konstancán 0,1 százalékkal.

Nagy Bálint Zsolt, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem közgazdaság- és gazdálkodástudományi karának oktatója, a kutatócsapat tagja elmondta, amikor fennáll a stagfláció- vagyis az infláció és a recesszió egyidejűségének veszélye, amikor a magas infláció miatt a kamatlábak magasak, természetes következmény, hogy az ingatlanpiacon a kereslet elkezd apadni. Kifejtette, az emberek kezdik előtörleszteni a hiteleiket, mert félnek attól, hogy a kamatlábak még magasabbra emelkednek, nemcsak a ROBOR, hanem az azt fáziskéséssel követő IRCC is.

Ezért aztán az új hitelek iránt is apad a kereslet. Továbbá az ingatlanfejlesztési projektek is visszaesnek. A közgazdász ugyanakkor hozzátette, a lakásvásárlási kedv átmenetileg csökkenhet, de hosszú távon  nem változik meg lényegesen. Meglátása szerint az átlag romániai ember továbbra is első számú befektetési lehetőségként tekint az ingatlanra, és csak akkor választja az albérletet, ha rákényszerül. A 2008 utáni ingatlanár-visszaesések nem változtattak az ingatlanvásárláshoz fűződő mentalitáson, ez valószínű ezután sem fog megtörténni, szögezte le az elemző.

A lakások megfizethetősége terén Kovászna megye a középmezőnyben

A Hotnews hírportál munkatársai kiszámolták a lakások megfizethetőségi indexét (LMI, angolul Housing Affordability Index), megyékre lebontva. A 100 feletti index azt jelzi, hogy az átlagjövedelmet kereső család több mint elegendő pénzzel rendelkezik ahhoz, hogy jelzálogkölcsönhöz jusson egy közepes árú otthon esetében. Az index Bukarestben a legmagasabb (126,5), majd Kolozs (109,95) és Ilfov megye (109,13) következik. Száz feletti szinten még Temes, Szeben, Argeș és Prahova megye teljesít, a többi megye ez alatt van. A lakások megfizethetőségi indexe Hargita megyében a legalacsonyabb, Kovászna megye a középmezőnyben helyezkedik el, a 22-dik a sorban.

Nagy Bálint Zsolt kifejtette, meglepő, hogy Hargita és Kovászna megye ennyire eltérően teljesít, miközben Hargita az utolsó helyen áll, Kovászna megye a középmezőnyben 86,25-ös LMI index-el. Feltételezhető, hogy a feketemunka, a feketegazdaság hatása okozhat torzítást, hiszen a különböző gazdasági mutatókat tekintve nagy vonalakban egyformán teljesítenek a székely megyék, mondta az egyetemi oktató. Arra is kitért, hogy az LMI csak azt mutatja, hogy a jövedelemmel kvalifikálhatunk-e egy jelzáloghitelre, de arról már nem nyújt információt, hogy hány év alatt térül meg a fizetésből az ingatlanbefektetés. Az LMI és a hasonló mutatók valószínű romlani fognak, mert a bérek nem tartják a lépést az inflációval, mondta Nagy Bálint Zsolt.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.