Közeleg az elévülési határidő

Az elmúlt időszakban országos szinten rengetegen kaptak felszólító levelet az adóhatóságtól (ANAF), amelyben arról tájékoztatják az érintetteket, hogy be kell fizetniük az államkasszába a 2013-as, 2014-es és 2015-ös adósságukat. Olyan visszás helyzetek alakultak ki, hogy azokat is felszólították, akik korábban kaptak bizonylatot a hatóságtól, hogy nincs tartozásuk az állam felé.

A tájékoztatás többéves késlekedésére az a magyarázat, hogy 2012-től az adóhatósághoz kell befizetni az egészségbiztosítási járulékot (CASS) is, de csak egy évvel később vették át az adatbázist az egészségbiztosítási pénztártól, és csak két évvel ezelőtt kezdték ellenőrizni a befizetéseket. Egy neve elhallgatását kérő háromszéki adóellenőr elmondta: bármilyen jövedelem után legkevesebb a minimálbér alapján kiszámolt egészségbiztosítási járulékot kell befizetni. Például ha banki betét után pár lejes kamat folyt be valaki számlájára, fizetnie kellene az egészségbiztosítási illetéket. Így történhet meg, hogy több ezren arra ébredtek, többéves tartozásokat próbál behajtani rajtuk a pénzügy.

Amnesztia adófizetőknek

Eugen Teodorovici pénzügyminiszter is elismerte, hogy mulasztott az adóhatóság, amikor nem számolta ki időben, minden év végén az egészségbiztosítási hozzájárulásokat. Azzal magyarázzák a késlekedést, hogy miután 2012-ben átkerült az egészségügyi hozzájárulás begyűjtése az egészségbiztosító pénztártól a pénzügyhöz, akkor nem tudták kiszámolni az elmaradásokat, mert az adófizetők adatbázisát csak lassan és részlegesen vették át. Most viszont az ANAF körmére égett a gyertya, hiszen a tartozások öt év után elévülnek, így a tömeges fizetési felszólítások magyarázata, hogy ezzel igyekszik a pénzügy meghosszabbítani az elévülési határidőt.

Az adófizetők felháborodását érzékelve a pénzügyminisztérium adóamnesztiát tervez. Ez azokat a magánszemélyeket érinti, akinek 2015. július 1-je és 2017. december 31-e között az adókivetés alapját a minimálbér tizenkétszeresét kitevő évi jövedelem képezte, de nem valósították meg ezt a jövedelmet, illetve, akiknek a jelzett időszakban egyáltalán nem volt jövedelme, de a minimálbér szintjén kivetették rá az egészségbiztosítási hozzájárulást. Ez mintegy 600 ezer adófizetőt érint, és az amnesztia hatálya alá eső összegek összesen 1,035 milliárd lejt tesznek ki.

Módosítani kell a határidőt

A kormány korábbi döntése értelmében, aki idén március végéig törlesztette az adóhátralékait, az 10 százalékos kedvezményben részesülhetett, csakhogy nem sokan tudtak élni ezzel a lehetőséggel, mivel az adóhatóság nem küldte ki idejében a fizetési kötelezettségről szóló végzéseket. A kormány most sürgősségi rendeletben módosítaná az egészségbiztosítások befizetése esetén járó kedvezmények határidejét, számolt be Édler András. A háromszéki gazdasági szakember az Országos Kereskedelmi Kamarát képviseli a pénzügyminisztérium társadalmi párbeszéd bizottságában, amely hétfőn támogatta a kedvezményes befizetési határidő módosítását. Édler szerint a pénzügyminisztériumban ráébredtek, hogy nem méltányos, ha csak az az adófizető részesülhetett 10 százalékos kedvezményben, aki időben megkapta a végzést, akiknek pedig késve küldött levelet az ANAF, azok nem kaphatnak bónuszt. A tervezet szerint, azok kaphatnak 10 százalékos adókedvezményt, akik miután megkapták a pénzügy értesítését, a kézbesítéstől számított hatvan nap alatt befizetik tartozásukat az államkasszába.